A baloldal retteg a nemzeti konzultációtól

Az, hogy valaki a nemzeti konzultációs íveket közcélnak álcázott magáncélra kívánja felhasználni, súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel, ráadásul ez a módszer torzíthatja a konzultáció végeredményét – nyilatkozta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője, aki szerint a baloldal retteg a népszerű intézménytől, azért próbálja mindenáron megtorpedózni. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Origónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy kizárólag meghatározott célból lehet adatot kezelni.

Miután a baloldal “visszagyűjtési akcióba” kezdett a nemzeti konzultációs kérdőívek kapcsán, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég jogi szakértőjét kérdeztük, milyen adatvédelmi kérdések merülhetnek fel.

Tilos az ívek lemásolása

Lomnici Zoltán ismertette, hogy az Alaptörvény rendelkezése alapján mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. “Amennyiben valaki a nemzeti konzultációs íveket közcélnak álcázott magáncélra kívánja felhasználni, a súlyos adatvédelmi aggályokon túl képes lehet annak a megakadályozására, hogy a közvélemény megismerje a nemzeti konzultáció valós végeredményét” – fogalmazott az Origónak.

Felelevenítette, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több állásfoglalásában is kiemelte, hogy a személyes adatokat tartalmazó ívek, dokumentumok másolása, sokszorosítása, fénymásolása, illetve duplikált adatbázisok létrehozása az azokon szereplő információ alapján tilos.

A NAIH külön rögzítette a célhoz kötött adatkezelés elvét, ami szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Ez az állásfoglalás arról is szólt, hogy a hatóságnak az aláírás vagy más személyes adat gyűjtőjét mint adatkezelőt egyfajta többletgaranciaként nyilvántartásba kell vennie.

Péterfalvi Attila: Kizárólag meghatározott célból lehet adatot kezelni

Az Origo megkereste Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét is. “Ha olyan kérdőíveket gyűjtenek be, amelyen szerepel név, akkor az adatkezelésnek minősül” – hívta fel a figyelmet az adatvédelmi hatóság vezetője, aki elmondta, kizárólag meghatározott célból lehet adatot kezelni. Álláspontja szerint ilyen esetekben “a hozzájárulás a megfelelő jogalap”, amihez az adatkezelés céljáról, az adatok őrzésének időtartamáról, a törlés módjáról megfelelő tájékoztatót kell készíteni. “Azzal, hogy valaki automatikusan begyűjt kérdőíveket, még ha azt nevekkel együtt gyűjti is be,akkor sem szolgálhat szimpatizánsokról készült adatbázis építésére” – fogalmazott. Kiemelte, hogy Hadházy Ákos korábbi akciója miatt jelenleg is zajlik az eljárás az adatvédelmi hatóságnál. Az, hogy ebben az ügyben indul-e eljárás, többek között attól is függ, hogy érkezik-e panasz az akció ellen.

Súlyos szankciók

Ifj. Lomnici Zoltán az akció jogi következményeire kitérve azt mondta, hogy aki a törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból, vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. “Enyhébb megítélésű cselekmény esetén a NAIH hatósági eljárás eredményeként 10 millió forint összegig terjedő bírságot szabhat ki” – tette hozzá.

Az alkotmányjogász azzal magyarázta az akciót, hogy a baloldal retteg a nemzeti konzultáció intézményétől.

“Korábban többször is megpróbálták lekopírozni, sikertelenül. Az újabb és újabb kudarcos próbálkozásaikkal pedig egyre mélyebbre süllyedtek, amit a mostani támadás is mutat” – értékelt ifj. Lomnici Zoltán.

Tiltott adatbázis építése a cél?

Mint ismert, a napokban akcióba kezdett a Momentum, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos független parlamenti képviselők: arra buzdították szimpatizánsaikat, hogy nekik küldjék meg a kérdőíveket, ne a kormánynak. Ennek érdekében mozgósítani kezdtek az utcákon is, több Facebook-poszt is arról tanúskodik, hogy már pultoznak a kérdőívekért. Az akció több szempontból is aggályos, leginkább azért, mert Hadházyék ezzel olyan személyes adatok birtokába kerülnek, amelyek akár tiltott adatbázis építésére is alkalmasak lehetnek.

Sikertörténet a nemzeti konzultáció

Hiába érik rendszeresen támadások, a nemzeti konzultáció sikeres kapcsolatteremtési eszköznek bizonyult. A kezdeményezés mögött az az alapvetés állt, hogy – szakítva a 2010 előtti baloldali kormányok politikájával – az emberekkel közösen kell kormányozni az országot, nélkülük nem lehet meghozni a legfontosabb döntéseket. Az első kérdőíveket 2010-ben postázták ki, azóta a nemzeti konzultáció töretlen népszerűségnek örvend, milliók válaszoltak a kormány kérdéseire. A magyaroknak immáron kilencedik alkalommal van lehetőségük elmondani a véleményüket fontos társadalmi kérdésekben. Mint ismert, a júniusban indított konzultációban a járvány, illetve annak gazdasági következményei kerültek a középpontba, de van kérdés a második Soros-tervre és a magyar bevándorláspolitikára vonatkozóan is. Augusztus 15-éig kell visszaküldeni a 13 kérdésből álló kérdőíveket.

Forrás: origo.hu

Fotó: MTI