Téves és hiteltelen a gyurcsányista koncepció kódja

A Jobbikkal kiegészült baloldal sem most, sem a jövőben nem fog bocsánatot kérni – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Tóth Erik. A Nézőpont Intézet elemzője úgy véli, a kormányt folyamatosan kritizáló gyurcsányista koncepció nemcsak téves, de hiteltelen is.

Bocsánatot kérni az tud, aki felelősen és saját politikai cselekvését tekintve reflexíven viselkedik. Ám ezekből az ellenzéki pártokból ma komoly hiány van Magyarországon – fogalmazott lapunknak Tóth Erik. A Nézőpont Intézet elemzőjének véleményét arról kérdeztük, hogy bár az Országgyűlés vissza­vonta a különleges jogrendi felhatalmazást a kormánytól, a Jobbikkal kiegészülő baloldal diktatúrát kiáltó kijelentései miatt továbbra sem kért bocsánatot.

A szakértő úgy véli, az ellenzék a jövőben sem fogja beismerni, ha valamiben tévednek. „Az ő bináris kódjuk ugyanis nem morális alapokon nyugszik: a barát és ellenség – nem ellenfél – megkülönböztetésekor utóbbi kategóriát a kormány és annak intézkedései jelentik az értelmezésükben” – mondta Tóth Erik, hozzátéve, ez a kódolás nemcsak a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezésre igaz, hanem a családok védelméről, a gazdaság helyreállításáról szóló intézkedésekre is.

Tóth Erik leszögezte: a kormányt mindenért kritizáló gyurcsányista koncepció téves és hiteltelen is egyben. Mint mondta, a veszélyhelyzet meghosszabbítását úgy szavazták le, hogy a magyarok 94 százaléka egyetértett azzal: igenis szükség van a rendkívüli jogrendre. „Ez több, mint bűn, hiszen a döntésük azt a látszatot kelthette a választópolgárokban, hogy az ellenzéki erők nem segítik, hanem blokkolják a sikeres védekezést” – jegyezte meg. Ezt a helyzetet később felismerték a diktatúrát kiáltó pártok, ám támogatóik körében így is kialakult az alternatív valóság­értelmezés. A baloldali pártok listájára szavazók körében ugyanis a „visszaélés-elmélet” 73 százalékos támogatottságot élvezett a Nézőpont legutóbbi közvélemény-kutatásában – mutatott rá az elemző.

Kérdésünkre, hogy melyek voltak a baloldal kirívó járványügyi megnyilvánulásai, kifejtette: a pandémia időszaka ismét az ellenzék hozzá nem értését mutatta, hiszen nemcsak nem vették ki részüket a védekezésből, de a diktatúrázással még árnyékra is vetődtek. Ezt jelzi, hogy a veszélyhelyzet végéhez közeledve tízből hat magyar gondolta úgy, hogy a kormányfő nem élt vissza a különleges jogrenddel, és csupán tízből hárman gondolták úgy, hogy visszaélt a felhatalmazással. A hibás rajtot pedig semmitmondó folytatás, valamint Kásler Miklós miniszter és Müller Cecília országos tiszti főorvos személyét érő támadások követték – elevenítette fel az ellenzék repertoárját az elemző.

Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő álhírvideó-gyártásáról az elemző elmondta, a hamis videó- és tartalomgyártás a szocialisták sajátos politikai cselekvésképtelenségének az egyik következménye.

A szakértő emlékeztetett: 2013-ban, amikor időközi választást tartották Baján, Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke sajtótájékozta­tón kürtölte világgá, hogy a Fidesz választási csalást követett el, szavazatokat vásárolt.

Később persze kiderült, hogy az MSZP megrendelésére némi DK-s segítséggel hamis felvételt tettek közzé – mondta az elemző, hozzátéve, a mostani akció nem túl kifinomult folytatása a Korózs szereplésével megkomponált álmentős videó.

Tóth Erik szerint a szocialistáknak mint az egyik ellenzéki pártnak az lenne az elsődleges feladatuk, hogy alternatívát nyújtsanak, ám ők ehelyett nemcsak tehetetlenek, hanem pótcselekvésekhez folyamodnak. Az elemző közölte: a magát mentőtisztnek kiadó személy felkarolása azt mutatja, hogy a járvány kirobbanása előtt is már komoly válságban lévő MSZP még mélyebb válságba került.

Forrás: magyarhirlap.hu