Érdekességek Szent Iván éjjeléről a Tornyai-múzeum tolmácsolásában

Mit kell tudni Szent Iván éjjeléről? Milyen hagyományok és népi hiedelmek kötődnek ehhez a naphoz? A Tornyai János Múzeum a közösségi oldalán 5+1 érdekességet gyűjtött össze.

1. Iván napja valójában Keresztelő Szent János születésnapja. Az ünnep elnevezése a kultúránkat ért bizánci hatást jelzi.
2. Az év legrövidebb éjszakája (a nyári napforduló) június 21-re esik, de Kr.u. 5. századtól a korábbi pogány szokásokat a keresztény jeles nap magába olvasztotta. A régi idők legjellemzőbb népszokásai június 24-e előestéjén zajlottak.
3. A források szerint az 1500-as évektől gyújtanak örömtüzeket ezen az éjjelen. A máglyát általában rőzséből, májusfából és illatos gyógynövényekből rakták – sok helyen a leányok.
4. A tűz fölött az idősebbek a gyógynövények egészségmegőrző füstje miatt ugrottak át, míg a fiatalok párosan rugaszkodtak neki, ezzel jelezve komoly szándékaikat a közösség felé. Ezen jeles napon kisebb szerepet kaptak a szerelmi jóslások, inkább a már szárba szökkent szerelmekre figyelt mindenki.
5. A szentiváni tűzbe mindig dobtak gyümölcsöket is, amelyeket az elhalt kisgyermekeknek ajánlottak fel. Úgy tartották, hogy a szentiváni tűz parazsában sült alma és körte fogyasztása megelőzi a torokfájást.
+1 A néphit szerint ezen az éjjelen virágzik egy különleges páfrány, amelynek nehezen megszerezhető virága segít megtalálni a kincseket és megérteni az állatok nyelvét. Míg a sárkányok ellen ilyenkor füstölték meg a kutakat.

(Forrás: Tornyai János Múzeum Facebook oldala; Borítókép: illusztráció)