Közveszélyes méreteket ölt az oltásellenesség – III. rész
Miközben a világ tudományossága vállt vállnak vetve, gőzerővel keresi a COVID-19 elleni vakcinát, a kutatók egy olyan ellenséggel is szembetalálják magukat, melynek aktivizálódása az egész társadalmat fenyegeti. Az oltásellenességről van szó, mely a legújabb felmérések szerint tíz éven belül nagyobb hatással lesz az internet közönségére, mint az oltáspártiak. Honnan ered a mozgalom, miért olyan veszélyes, és mindez hogyan függ össze az új típusú koronavírus elleni harccal? Erre keressük a választ.
Előző cikkeinkben bemutattuk, hogy a brit „orvos”, Andrew Wakefield hamis kutatási eredményének, mondjuk ki: csalásának, átverésének talaján hogyan szökkent szárba az ezredfordulón az oltásellenesség szerte a világon. Az oltáskritikusok hangja mára – sajnos – egyre erősebb, ami az egész társadalmat, a beoltott, átoltott populációt is fenyegeti. Azt is felvázoltuk, a világ mely tájain kerítette leginkább hatalmába az embereket az oltásellenes szekta, és arra is kitértünk, hogy e tekintetben Magyarország dicséretesen ellenáll. Az erős, jó átoltottságnak pedig alighanem az új típusú koronavírus-járványban is hasznát vettük, hasznát vesszük!
Az oltásszkepticizmus és az oltásellenesség elsősorban az Egyesült Államokban van jelen rendszerszinten; ugyanakkor az USA-nak a nyugati világra gyakorolt kiemelkedő hatása miatt a szakemberek azt feltételezik, hogy Európában is egyre növekvő mértékben veti majd meg a lábát, mossa majd át az agyakat a következő években. A terjedés mértékét értelemszerűen befolyásolhatja a COVID-19-járvány, illetve annak kezelése.
Számos tudományos elemzés, újságcikk, megszólaló szakértők találgatja, mi az oka annak, hogy egyes régiókban sokkal erősebben tombol és pusztít a vírus, míg máshol alig érezhető a jelenléte. Van, aki egyszerűen a szerencsével, más a gyors és hatékony kormányzati fellépéssel, az adott társadalomra jellemző kulturális szokásokkal vagy akár isteni beavatkozással magyarázza történteket. Hazánkban többek között a győri egyetemen, Molnár F. Tamás professzor vezetésével alakult meg egy COVID-19-kutatócsoport, mely a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat is folyamatosan összegzi, rendszerezi. Nagyon izgalmas, hogy a kutatócsoport korán felhívta a figyelmet: a 65 év alatti, krónikus betegséggel nem küzdők számára sokkal csekélyebb veszélyt jelent a vírus, mint az idős, beteg emberekre, erre mindenképpen érdemes tekintettel lenni a különféle intézkedések, döntések meghozatalakor.
Egy friss elemzésükben arról értekeznek, vélelmezhetően 10-12 tényező együttes hatása okozta azt, hogy a magyar – és alapvetően a közép-európai és kelet-európai – számok a nyugati adatokhoz képest feltűnően alacsonyak, vagyis Magyarországon és a térségben relatíve csekélyebb mértékben tudott pusztítani az új típusú koronavírus. Kiemelten fontos, hogy rámutattak: ilyen szempont lehet a gyors kormányzati beavatkozás; a lakosság normakövetése (otthon maradás); a személyes higiéniában tapasztalható kedvező szokások mellett az, hogy magyar társadalom mind horizontális, mind vertikális tekintetben jelentős mértékben átoltott. Minden úgy történt ugyanis, ahogy március elején a matematikusok megjósolták, és ahogy az elmúlt 1000 évben a járványok lefolytak Magyarországon és Európában.
A relatív sikert meghatározó tényezők között tehát minden bizonnyal ott lehet a hazai oltási rendszer és szisztéma, a kötelező oltások szerepe. Emlékezetes, hogy a BCG-védőoltás mint olyan jelentősége már márciusban felmerült, persze ennek tényleges bizonyításához még hosszú időre van szükség. Persze minden ilyen feltételezést és kutatást zárójelbe tehet az adott esetben sietve a piacra dobott Covid-19 elleni védőoltás eredményessége (netán eredménytelensége), illetve mellékhatásai.
Szakértők figyelmeztetnek: az Egyesült Államokban már a zavargások előtt is tömegével rongálták meg az 5G oszlopokat, az Egyesült Királyságban pedig megfenyegették, több helyen meg is támadták az ilyen tornyokat felállító munkásokat. Az emberek egyre markánsabb része ugyanis azt feltételezi, hogy az 5G terjeszti a vírust. Az ilyen tévhiteket erősíti, hogy a közösségi médiában minden tartalmat a másodperc tört része alatt, ingyen lehet eljuttatni arra fogékony felhasználók akár millióihoz, akik előbb hiszik el a mások által megosztott „információt”, mint amit a háziorvos ajánlj nekik. Számos kutató szerint éppen ezért a Covid-19 elleni, fejlesztés alatt lévő vakcina eredményessége nem pusztán egy vírus jövőjéről fog dönteni, hanem (szerencsés, ideális esetben) az oltáselleneseket elhallgattatva, neadj’isten (negatív fejlemények esetén) őket felhangosítva számos más, már visszaszorított betegség újbóli felbukkanásáról is ítéletet mondhat.
Illusztráció: pixabay.com
