Több ország is Magyarország mellé állt a kvótakérdésben

Azok a tagállamok, amelyek nem akarnak migránsokat átvenni, azok máshogy is hozzájárulhatnak a helyzet kezeléséhez. Például úgy, hogy a határvédelemből vállalnak nagyobb részt. A kvóták bevezetésével és az illegális migránsok szétosztásával több tagállam, így Magyarország sem ért egyet. A visegrádi országok ezért levélben tiltakoztak az Európai Bizottságnál a kvótatervek ellen.

Harmincnál is több migránst vett fel a spanyol parti őrség egyik hajója a Kanári-szigetek közelében május második felében. Bár a járvány miatt mind az Európai Unió belső, mind a külső határait lezárták, az illegális bevándorlók ennek ellenére is útnak indultak. Szakértők már tavaly azzal számoltak, hogy 2020-ban megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság.

2019-ben hónapról hónapra nőtt a menedékkérők száma az Európai Unióban. Tavaly összesen 652 ezren indították el a hivatalos eljárást, ami 12 százalékkal több, mint 2018-ban volt. Közben az Európai Bizottság megreformálná a menekültügyi rendszert. Az Ursula von der Leyen vezette testület készülő tervei szerint a migránsokat kvóták alapján osztanák el a tagállamok között. Ez azonban a Welt tudósítása szerint nem lenne kötelező.

Azok a tagállamok, amelyek nem akarnak migránsokat átvenni, azok máshogy is hozzájárulhatnak a helyzet kezeléséhez. Például úgy, hogy a határvédelemből vállalnak nagyobb részt.

A sajtóhíreket egyelőre nem erősítették meg. Az Európai Bizottság várhatóan júniusban ismerteti a javaslatát.

A kvótarendszer ügyében egyet nem értés alakult ki a tagállamok között

A migrációban leginkább érintett két tagállam, Olaszország és Görögország is támogatja a migránsok kvóta szerinti elosztását. A szakértő szerint a kérdésben alapvetően két törésvonal alakult ki a tagállamok között. Palócz André, a Századvég vezető elemzője az Unió 27 című műsorában elmondta, az egyik egyet nem értési pont az, hogy

mi legyen a sorsa az Európa felé tartó illegális bevándorlóknak, a másik pedig az, hogy a már Európában lévő migránsokat hogyan osszák el a tagállamok között.

Hozzátette, a kvótarendszer bevezetésében elsősorban a migrációban jobban érintett dél-európai, illetve nyugat-európai államok érdekeltek. Ezzel ellentétben azok az országok, amelyek eddig sem kívántak befogadni migránsokat, illetve meg is tudták ezt a szándékukat valósítani, abban érdekeltek, hogy a kvótarendszer ne legyen bevezetve.

Több ország is Magyarország mellé állt a kvótakérdésben

A kvóták bevezetésével és az illegális migránsok szétosztásával több tagállam, így Magyarország sem ért egyet. A visegrádi országok ezért levélben tiltakoztak az Európai Bizottságnál a kvótatervek ellen. Álláspontjuk szerint ugyanis nem fogadható el a kötelező elosztás a menekültkérdés megoldására. A négy kelet-közép-európai tagállam tiltakozásához több ország is csatlakozott.

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, az elmúlt időszakban már más tagállamok is vették a bátorságot, hogy felszólaljanak a kvótarendszer ellen, így például Szlovénia, Lettország, Észtország. Hozzátette, az említett államok közösen a V4-ekkel jegyeztek levelet a bizottság részére.

A szolidaritás nem opció kérdése 

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa azt mondta: egyetértést remél a tagállamok között a menekültügyi reform vitájában. A testület azonban azt is közölte, hogy a szolidaritás nem opció kérdése. A szakértő szerint hangsúlybeli változást jelent, ha nem lesz kötelező a kvóta.

Szabó Dávid külpolitikai elemző szerint az Európai Bizottság a hasonló javaslatokkal sokszor csak teszteli a közhangulatot. Hozzátette,

amint tesznek egy lépést hátrafelé a kelet-közép-európai országok, abban a pillanatban elkezdődik a kötelező, mindenki által vállalni kényszerített betelepítési kvóta erőltetése.

A korábbi, 2015-ben elfogadott és 160 ezer migráns áthelyezéséről szóló kvótarendszer sikertelen volt, hiszen a tervezett áthelyezések kevesebb, mint ötöde valósult meg.

forás hirado.hu, borítókép illusztráci