Akár kerékpárral is felfedezhető a Balaton

Kétszáz kilométernyi szépség és izzadás vár arra, aki elhatározza, hogy biciklivel fedezi fel a Balatont. Ha a déli parton kezd tekerni, biztos lehet benne, hogy útja szinte végig sík terepen halad, és abban is, hogy a kirándulás alatt több látnivalót és különlegességet is felfedezhet akár már Balatonföldvár felé is.

Balatonföldvárt a Széchenyi család alapította

Balatonföldvárt a Széchenyi család alapította 1896-ban – mondta Pappné Molnár Veronika, a Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője az M1 Itthon vagy! című műsorában. Hozzátette, kevés településről van olyan információ, amely alapján napra, órára pontosan tudni lehet alapításának, átadásának az idejét, Balatonföldvár azonban ilyen: 1896. június 14-én fél 5-kor adták át a Balatonföldvár fürdőtelepet a közösségnek.

Ahogy a városalapítás ideje ismert, úgy az alapító személye is: gróf Széchényi Imre volt az, aki felparcellázta a korábbi pusztát, parkot hozott létre meg egy fürdőtelepet, és közben villák sorával ajándékozta meg az utókort. Széchenyi István „a legnagyobb magyar” családjából származó híres író és Afrika-vadász, Széchényi Zsigmond volt nyaralója, a „Kulipintyó” is a településen található.

A kor hírességei nyaranta itt pihenték ki fáradalmaikat, például egy sűrű színházi évadot követően. A Petőfi utca 11. szám alatti villa a korabeli

Magyarország talán leghíresebb színésznőjének, Bajor Gizinek volt a kedvenc nyaralója. Illyés Gyula író, Németh László drámaíró is nyaranta Földváron pihent, és a díva, Karády Katalin is.

A tágas kerttel körbevett villák szótlanul mesélnek a régi nagyok nyaralásairól. Ha valaki bele szeretne kóstolni az akkori életérzésbe, megteheti, hiszen akad itt olyan épület is, amely ma már vendégház. Az úri közönségnek előkelő Balaton-part dukált, így született a különösen szép Kvassay sétány.

A Kvassay sétányt 1905-ben alakították ki

„A Kvassay sétányt Somogyország kincsévé választották 2014-ben” – mondta Pappné Molnár Veronika. Hozzátette, egyedülálló módon a déli parton, 1200 méteren platánfák árnyékában lehet végigsétálni a kikötőtől a nyugati strandig.

A sétány egészen az 1905-ben kialakított kikötőig nyúlik, amely máig a tó egyik legnagyobb kikötője: éjszakánként előfordul, hogy négyszáz hajó is ringatózik itt. A mólókra kékrácsos gyaloghíd vezet, a híd ma műemlék.

Ahány biciklis, annyi szokás

Ha Földvárról nyugati irányba biciklizünk tovább, hamar megpillanthatjuk a Hajózástörténeti Látogatóközpont kilátóját, ami remek alkalmat kínál arra, hogy a panorámában gyönyörködhessünk. A kilátóból jól látszik Tihany is.

A Balaton-körút kerékpárútja üdülőterületeken visz keresztül, egyikük-másikuk ma már múzeum. Balatonszárszón például az egykori Horváth panzió épülete mellett halad el, ahol József Attila utolsó napjait töltötte.

A déli parton tovább pedálozva álljunk meg Fonyódon és a mólónál is. A Balaton leghosszabb mólója mint egy óriási mutatóujj a másik oldalon álló tanúhegyre, Gulácsra mutat.

Ahány biciklis, annyi szokás. Van, aki szerint a Balaton megkerülését a hegyesebb-dombosabb északon kell kezdeni, hogy mindjárt az elején túl legyen a nehezén. Valaki épp az ellenkezőjét javasolja: induljunk neki délen, ahol még sík a táj, és mire a hegyekhez érünk, már megszoktuk a tekerést.

Egy Balatont megkerülő túrára három-öt napot javasolnak a hozzáértők,

de a technikának, az elektromos biciklinek köszönhetően ma már szinte bárki nekiveselkedhet a kalandnak.

Szigliget a béke szigete

Szigligetet ugyan elkerüli a kerékpárút, de a község túl szép ahhoz, hogy kikerüljék a kerékpározók. Ráadásul itt a vonat sem áll meg, autó híján pedig a kerékpár a legjobb megoldás, ha látni akarják Szigliget ófaluját, amely a domboldalban húzódik.

Régészeti leletek szerint Szigliget már a kőkorszakban és a bronzkorban is lakott volt. Az avasi templom Szigliget legrégebbi ma is álló épülete. A templom egy római kori épület felhasználásával épült. Négyzetes alaprajzára négy, illetve nyolcszögletű bazaltkockákból álló torony emelkedik, tetejét 13. századi eredetű kősisak fedi.

A település legfőbb jellegzetessége a fölé emelkedő várhegy és a 750 éves szigligeti vár. Érdemes az Esterházy-kastélyt és parkját is felkeresni. Eredetileg 15. századi alapokra építették 1780 körül, klasszicista formáját az 1815-ös átépítése során nyerte el. Végleges formája 1912 után alakult ki, amikor gróf Esterházy Pál vásárolta meg a területet és komoly átalakításokat végzett az épületen.

Szigliget szerencsés fekvésének és „elszigeteltségének” köszönhetően ma már a béke szigete.

A Tihanyi Bencés Apátság még a tatárjárást is túlélte

A Balaton partján Szigligetről továbbhaladva, ugyancsak több látnivaló fogad. Badacsony mellett biciklizve szép tájak tárulnak elénk, gyönyörködhetünk a tanúhegyekben vagy a Tihanyi-félszigetben.

A dombtetőn büszkén álló apátság már közel ezer éve Tihany lelke.

A tihanyi bencés monostort I. András király 1055-ben alapította. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél.

I. András király az apátságnak több falut, tavakat, határrészt és egyéb javakat adományozott. Az apátság átvészelte a tatárjárást, de a török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban, az épületegyüttes végvárrá vált. A bencés rendet I. Ferenc 1802-ben állította vissza, amely az oktatást kapja elsődleges feladatául. 1786-ban II. József rendelete alapján a szerzeteseknek el kellett hagyniuk kolostorukat, csak egy szerzetes maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat. A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba. 1889 és 1890 között az épületegyüttest teljesen felújították.

1950-ben ismét el kellett hagyniuk a szerzeteseknek a rendházat. A plébánia megmaradt, a rendházba először szegényház, később múzeum költözött. A bencés rend 1990-ben térhetett vissza Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza. 1992-ben kezdődött a templom belső restaurálása, és 1996-ban megkezdődött a kolostor teljes felújítása is.

forrás hirado.hu