Trócsányi: komoly viták vannak az Európai Parlamentben, hogy milyen szempontok szerint osszák le a helyreállításra szánt pénzt az országok között

„2020 júniusában úgy gondoljuk, lassan kifelé megyünk a járvány okozta sokkból, most arról kell beszélni, hogyan tovább. A védekezést megtette minden ország, Magyarország a jók közé tartozott, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy ősszel egy 2. hullám is jöhet. Az első tanulság, hogy a nemzetállamok voltak, akik igazából helyt álltak a védekezésben. Februárban Olaszországban a kórházak tele voltak, ennek ellenére az Európai parlament márciusban a zöldesítésről beszélt, nem foglalkozott a járvánnyal. A  nemzetállamok azonban gyorsan reagáltak, Magyarország különösen, a statisztikák is mutatják, hogy nálunk jóval kevesebb volt a fertőződés és a haláleset is, míg a déli országokból – például Spanyolország, Olaszország, Belgium – sokkoló adatokat és képeket kaptunk” – mondta Trócsányi László, az Európai parlament tagja. Hozzátette, az Európai parlament jó ideig nem is tudott ülésezni, mert nincs házszabály arra, mit kell tennie akkor, amikor nem tudnak tárgyalni személyesen.

Elmondta, a koronavírus-járvány Európát olyan páratlan helyzetbe hozta, amely talán a II. világháború óta nem fordult elő. Leálltak a gyárak,a termelés,  leállt az élet, vállalkozások kerültek csődhelyzetbe.

Az unión belüli koncepció a gazdasági helyreállításra

Hónapok óta egy helyreállítási terv van figyelembe véve, ez egy nagyon komoly pénzösszeget foglal magában: 750 milliárd euró hitel felvételét. Az Európai Tanács ezt június 18-19-én vitatja meg. A hitel visszafizetés 2028-tól indulna meg, és 30 éven át, 2058-ig tartana. A terv az, hogy ezt az összeget felveszi az Európai Tanács, és szétosztja a tagállamok között. A kérdés az, hogy milyen szempontok alapján történne a leosztás. A koronavírus-járványban jobban érintett déli tagállamok ugyanis jóval több pénzt akarnak, így azok az országok, amelyek jól védekeztek, úgy érzik, büntetve vannak – ide tartozik Magyarország is – ismertette Trócsányi László.

Hozzátette, a leosztási szempontok között a GDP és a munkanélküliségi arány is szerepel, de a következő időszakban fognak körvonalazódni a pontos szempontok. Ugyanakkor egy hitelről van szó, és pár tagállam ódzkodik ettől – például Ausztria, vagy Dánia.

Magyarországnak szüksége van a pénzre a helyreállításhoz, kezdve az autóipartól egészen az egészségügyig komoly károkat okozott a járvány.

„Amennyiben jó kondíciókkal lehet felvenni ezt a hitelt és az elosztás megfelelő, akkor jó megoldás ez Magyarország számára is” – mondta.

Fontos kérdés az is, hogy az Európai Unió saját forrásokat tud e behozni a hitel törlesztésbe.

Hozzátette, a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus is hozzáad a helyreállításhoz, ebben közvetlen agrártámogatások is vannak.

A Rádió7 Európai percek című műsorában szó esett Trianonról is

„Egy olyan seb a magyar nemzet lelkében, amelynek begyógyítása nem lehetséges. De a jövőbe is kell nézni, a magyar nemzet mindig újra tudta kezdeni” – fejtette ki Trócsányi.

Hangsúlyozta, a magyar kormány fontosnak tartotta, hogy a Fidesz delegációban legyenek jelen, akik a nemzethez tartoznak, így például Kárpátaljának, Délvidéknek is van képviselője az Európai parlamentben.

„Bizonyos szempontból meghaladtuk Trianont, a határon túl élők magyar állampolgárságot vehettek fel, szavazati joggal rendelkeznek, ez rendkívül fontos” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar kormány gazdasági értelemben is támogatja a határon túl élő magyar közösségeket, egyeztetve a szomszédos országokkal.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésre, a nemzeti régióknak kért petíció határidejének meghosszabbítását kérik, mert több országból kellenének még aláírások – ismertette Trócsányi László. Hozzátette, rendkívül fontosak a polgári kezdeményezések, mert nyomást gyakorolnak az Európai parlamentre, amely a nemzeti régiók kérdésével nem foglalkozik sokat.

Csongrád- Csanád megye támogatása uniós forrásokkal

Trócsányi László, aki a megye díszpolgára is, úgy véli, pályázatok kérdése, hogy a jövőben mekkora összegek érkeznek majd a régióba, a korábbi években több száz millió forinthoz jutott a megye. Kiemelte, a pályázatok megszerzéséhez elengedhetetlen a tudás, az EU-s források felhasználása egy külön tudomány. Úgy gondolja, Lázár János országgyűlési képviselőnek megvan a tudása és a kellő tapasztalata ahhoz, hogy Csongrád-Csanád megye a jövőben is komoly pénzügyi forrásokhoz jusson.

Fotók radio7.hu