Uniós helyreállítási alap: szükségszerű a V4-országok összefogása

Az Európai Unió költségvetése és az európai gazdaság újraindítását célzó helyreállítási alap esetében is szükségszerű a visegrádi országok közös fellépése – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Vannak olyan nyugat-európai körök, amelyek azt sejtették, hogy a V4-es országok közé pénzzel éket lehet majd verni – mondta az európai gazdaság újraindítását célzó helyreállítási alap koncepciójával kapcsolatban a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette: ezek a törekvések nem jártak sikerrel.

Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjúban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: tisztességes és fair elosztást kell létrehozni, a terv néhány pontját meg kell változtatni, és erre a V4-ek tettek is javaslatot.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint a régió országait ezeréves történelem köti össze, amit nem lehet különböző pénzügyi machinációkkal szétverni. Nagyon fontos, hogy ezek az országok együtt lépjenek fel – hangsúlyozta.

Kovács István jogász, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint látni kell, hogy az összefogás szükségszerű a régió országai között. A történelmünk közös, de sok konfliktussal terhelt, ezért jó az a gondolatmenet, hogy ne a múlttal foglalkozzunk – tette hozzá.

Európának van egy nyugati és egy keleti fele, a nyugati jóval gazdagabb, ennek történelmi oka van. A mi régiónkat mindig meg lehetett osztani, a különböző népeket ki lehetett játszani egymással szemben, ezért a gazdasági fejlődésünk lassabb volt – vázolta Kovács István.

Hozzátette: ez folytatódott az Európai Unióban is, amikor pénzosztásról volt szó, az oszd meg és uralkodj elvet használták: kijátszották egymás ellen a régió országait, ebből azonban egyetlen kelet-európai ország sem jöhet ki jól.

„A mostani javaslatban Szlovákia jobban járna, mint Magyarország, ezzel akarják maguk mellé állítani Szlovákiát” – mondta. Legközelebb ez fordítva is lehet, miközben igazából mindig Nyugat-Európa jár jól, ez ellen pedig az segíthet, ha „a régió államai össze tudnak fogni, közösen tudnak érdeket érvényesíteni”.

Erdélyi Rezső Krisztián úgy véli, hogy más országok várhatóan nem állnak majd ki a V4-es javaslatok mellett, „a visegrádi négyeknek önmaguknak és önmagukért kell helytállniuk ebben a kérdésben” – szögezte le, és hozzátette: a V4-ek kiállják ezt a próbát.

Nem igaz, hogy kivéreztetnék az önkormányzati rendszert

A jövő évi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetével kapcsolatban az Üközőben Kovács István elmondta: ha megnézzük, hogy mennyi pénz jut az idei évi költségvetésben és mennyi a jövő éviben, akkor azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetés számottevően nagyobb, tizenvalahány százalékkal több jut az önkormányzati rendszer egészére.

Az az állítás, hogy kivéreztetik az önkormányzati rendszert, hamis – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

„Azzal, hogy a főpolgármester megpróbál lobbizni azért, hogy minél kevesebb forrást veszítsenek, semmi baj nincs, a baj ott kezdődik, hogy ő ebből politikai tőkét próbál kovácsolni” – fogalmazott. Budapest a leggazdagabb település, válság esetén elvárható, hogy a gazdagabbak többet adjanak be a közösbe, és „ezt úgy beállítani, hogy kivéreztetnék Budapestet, nemcsak nem igaz, hanem egy rossz politikai stratégia is” – mondta.

Hozzátette: mindeközben pont a Karácsony Gergely vezette „Fővárosi Önkormányzat véreztet ki önkormányzatokat”, a fideszes vezetésű kerületeket.

Erdélyi Rezső Krisztián a narratíva hamisságára hívta fel a figyelmet: a teljes önkormányzati szektor kivéreztetését vizionálni nonszensz, hiszen a megyei jogú városok fele kormánypárti vezetésű, „azt állítani, hogy a kormánypártok kivéreztetik a saját önkormányzataikat, az már önmagában nonszensz” – mondta.

Hozzátette: a 135 leggazdagabb önkormányzat által fizetett szolidaritási adót az igazán nagy bajban lévő önkormányzatok megsegítésére fordítja a kormány, ráadásul a Modern városok program keretén belül zajló fejlesztések a városok területén valósulnak meg.