A nemzeti konzultáció immár az alkotmányos rendszer részévé vált

Tuzson Bence: Azért az mégiscsak nonszensz, hogy az elmúlt években az ellenzék mindent lélegeztetőgépekben mért, most pedig egy világjárvány közepén, amikor más országokban épp ezek hiánya miatt haltak meg ezrek, sokallják a berendezések számát

Csak úgy lehet hatékonyan véde­kezni, ha az intézkedésekkel az emberek is egyetértenek – mondta lapunknak a nemzeti konzultáció kapcsán Tuzson Bence, a Minisz­­ter­elnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára. Kitért arra is, jövőre 857 milliárd forint jut a központi költségvetésből az önkormányzatok­ra, 118 milliárddal több, mint idén.

– Az ellenzék szerint drága, felesleges propaganda csupán a nemzeti konzultáció. Meghallják még az ilyen kifogásokat?

– Kiemelten fontos a kormánynak, hogy az emberek véleményére alapozza a politikáját. Látjuk más európai országokban, hogy ahol ezt nem így teszik a vezetők, abból mindig baj van. Ha úgy tetszik, a kormányzás közös munka. A nemzeti konzultáció pedig egy hatékony és alkalmas eszköz, amely immár az alkotmányos rendszer részévé vált. Ez az ország sikerének a záloga is egyben.

– Még akkor is, ha a feltett kérdésekre nagyjából egy jó válasz adható? Nehéz nemet mondani például arra, hogy a bankokat is be kell-e vonni a közös teherviselésbe.

– Nem szabad lebecsülni az embereket, mindenki képes formálni a véleményét és az akaratát. Éppen ezért különböző válaszokat adhatnak az emberek a feltett kérdésekre, például a tőke helyett csak a kamatok megfizetésére vonatkozó örökjáradék elképzelése, vagyis  az újabb Soros-terv Nyugat-Európá­ban igenis többek támogatását el-nyerte. A kormány azt gondolja, hogy egy országot örök időkre ela­dósítani nem jó megoldás, de lehet ezt másként is látni. Vagy ott van a koronavírus-járvány, amelynek az első hullámán remélhetőleg már túl vagyunk, és miközben továbbra is óvatosnak kell lennünk, fenntartani az egészségügyi készültséget, érdemes kikérni az emberek véleményét a további védekezésről. Azért is, hogy ha következik az esetleges második hullám, tudjuk, melyek a leginkább elfogadott lépések.

– Vagyis a konzultációra alapoznának a továbbiakban?

– Igen, a magyar emberek akarata az első, azt fogjuk érvényesíteni, ezt tettük sok más témában is, például a bevándorláspolitikában, a családpolitikában, a Brüsszellel vállalt vitákban. Csak úgy lehet hatékonyan védekezni, ha az intézkedésekkel az emberek is egyetértenek. Minél nagyobb ugyanis egy adott intézkedés támogatottsága, annál hatásosabb, eredményesebb.

– Most a gazdaság újraindítása kerül a középpontba. A kritikusok szerint kevés, amit a kormány eddig lépett e téren.

– Eddig mintegy egymillió-kétszázezer ember munkában maradását támogatta a kormány, és hetvenezer új munkahely megteremtésére alkalmas, nyolcvanmilliárd forintos programot is indítottunk a gazdaságvédelmi akcióterv keretében. Alapelvünk: ahány munkahelyet a vírus elpusztított, legalább annyit kell újrateremteni. A főbb irányokról ezen a téren is megkérdezzük az embereket a konzultáció során. A járványügyi védekezés mellett elsősorban ez a terület, azaz a gazdaság újraindítása lesz a jövő évi, immár a parlament előtt lévő költségvetés fókuszában is. Ezt szolgálja majd a több ezer milliárdos gazdaságvédelmi alap.

– Konkrét törvényi változások is következnek majd a konzultációból? Például ha a többség igent mond rá, ingyenes lehet az internet az iskolás gyermekeket nevelő családoknak?

– A nemzeti konzultáció eredményéből mindig cselekvés következik, ez az eddigi nyolc alkalommal is így volt. A digitális oktatásra való kényszerű átállás másfél millió gyermeket érintett, ez komoly tapasztalatot jelent. Reméljük, nem lesz rá szükség, de ha mégis előállna egy újabb járványhelyzet, szükség lehet ilyen pénzügyi támogatási formákra is.

– Ami a büdzsét illeti, Karácsony Gergely és baloldali kollégái az önkormányzatok kivéreztetéséről beszélnek. Milyen kilátásai vannak a településeknek?

– A számoknak nincs párthovatartozása. A gazdasági és egészségügyi védekezés százmilliárdokba kerül, ennek döntő részét eddig is és ezután is a kormány finanszírozza. Jövőre alapvetően 857 milliárd forint jut a központi költségvetésből az önkormányzatokra, 118 milliárddal több, mint idén. Ráadásul a beruházások ösztönzése révén további, az adóbevételeiket növelő segítséghez is jutnak, nem is beszélve a Magyar Falu vagy a Modern Városok Program szintén több száz milliárdos támogatási keretéről. Csak a főváros esetében tízmilliárdos növekményről beszélhetünk, vagyis tulajdonképpen mindenki jobban fog járni, úgy is, hogy a járvány alaposan betett a magyar gazdaságnak. Ugyanakkor jogos elvárás, hogy a vírus okozta terhekből mindenki vegye ki a részét, lépjen ki a komfortzónájából, és mondjon le bizonyos bevételeiről a köz javára. Ezt diktálja a szolidaritás, amely alól nem lehet kibújni, és az önkormányzatok többsége megértő is ezzel kapcsolatban.

– Mindezek dacára a kormány részéről többször is elhangzott, hogy Budapest további fejlődése érdekében párbeszédre törekszik Karácsony Gergellyel. Lehet így együttműködés?

– Látjuk, hogy a főpolgármester a tényekkel szemben csak indulatokkal, döntésképtelenséggel és a felelősség tologatásával, és nem érvekkel próbálja felvenni a küzdelmet. A vita azonban nem állandósulhat, a konfliktust olykor zárójelbe kell tenni. Cselekedni kell, fel kell állni az íróasztal és a Facebook mellől. Budapest fejlesztése az egész nemzet számára fontos, ráadásul emellett fel kell készülni a védekezés esetleges újabb szakaszára is. Ezért marad az éberség és az óvatosság, továbbá folytat­ja munkáját az operatív törzs, az országos tiszti főorvosnak pedig különleges jogosítványai lesznek június végétől. Az egészségügy felkészült, van elegendő eszköz, a kórházak irányítása pedig megmarad a járvány idején bevezetett struktúrában. Eddig ötszázkilencvenmilliárdot költöttünk a védekezésre, minden emberélet fontos.

– Egyesek már azt róják fel a kormánynak, hogy túl sok lélegeztetőgépet vásárolt, túl sok kórházi ágyat szabadított fel.

– Azért az mégiscsak nonszensz, hogy az elmúlt években az ellenzék mindent lélegeztetőgépekben mért, most pedig egy világjárvány közepén, amikor más országokban épp ezek hiánya miatt haltak meg ezrek, sokallják a gépek számát. A célunk az, hogy itthon ne állhasson elő olyan helyzet, ami Nyugat-Európában sajnos megtörtént, hogy az orvosoknak választaniuk kellett, két beteg közül melyik életét mentsék meg. Bizony itt lenne az ideje a bocsánatkérésnek. Nemcsak a koronavírus-törvény kapcsán itthon és külföldön egyaránt előadott, alaptalan diktatúrázás, hanem a védekezés akadályozása és támadása miatt. A nemzetközi összehasonlításban is időben és kellő határozottsággal meghozott, a kifogásolt jogszabály miatt lehetséges döntések emberéleteket mentettek. Szégyellhetik magukat, akik ezzel szemben próbáltak fellépni. Persze a magyar emberek példás fegyelmezettsége és összefogása is kellett a sikerhez.

Forrás: magyarnemzet.hu