Térkép készült a vásárhelyi szívféreg előfordulásokról
Kovács István interaktív térképet készített az ismert, általa felderített vásárhelyi szívférgességi előfordulásokról.
A térkép ITT elérhető és átnézhető:
A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, melyet a dirofilaria immitis fonálféreg okoz. A szúnyogcsípéssel terjedő, nálunk elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás miatt terjedni kezdett. A fertőzésre különösen fogékony kutyák mellett a macskák, menyétfélék, és mintegy harminc más állatfaj betegségét írták már le. Az ember is megfertőződhet, de kialakult megbetegedésről nincs információ. A fertőzés megelőzése könnyű, a kifejlődött férgek eltávolítása viszont csak igen komoly műtéttel történhet, ezért a hangsúly a megelőzésen van.
A féreg szaporodási- és életciklusa meglehetősen bonyolult. Szükséges hozzá egy olyan gazdaállat, melyben kifejlődött nőstény féreg élt és szaporodott, így a vérében féreglárvák találhatók, melyeknek új gazdatestre van szükségük a fejlődéshez. A fertőzött állatokból szúnyogcsípéskor a vérrel együtt a féreglárvák is a szúnyogba, mint köztesgazdába kerülnek. Két-három hét, a szúnyogban töltött érés után a következő csípéskor egy újabb állatba kerülnek. Itt két-három hónapig főként a kötőszövetben fejlődnek, majd az úgynevezett mikrofilária (miniféreg) állapotukban a vénás rendszeren keresztül eljutnak a szervezet különféle helyeire.
Amikor tüdőartériákba, majd a jobb szívfélbe jutnak, megkapaszkodnak és vérplazmán élnek. További három hónap alatt fejlődnek kifejlett és ivarérett féreggé. Amennyiben nem pusztítja el a gazdaszervezetet, a féreg élettartama kifejezetten nagy, 6-7 év is lehet. A hímek nagysága a 15, a nőstényeké a 30 centimétert is elérheti.
A férgek kifejlődés után szaporodnak, majd a nőstény több évig is életképes lárvákat juttat a vérbe. Ezek itt nem fejlődnek tovább, a ciklus újra kezdődik a szúnyogcsípéssel, majd ezután a következő gazdatestben való fejlődéssel.
Mikrofilária állapotban semmi tünetet nem okoznak. Az előbb a tüdőartériákban, majd a jobb szívkamrában megkapaszkodott kifejlett példányok a számuktól függően okoznak panaszokat. Amennyiben csak néhány féreg él, akár tünetmentesség is előfordulhat, de ez ritka. A tünetek között szinte mindig jelentkezik a légszomj, gyenge terhelhetőség, köhögés, fáradékonyság. Ezeken felül szívritmuszavar, artériagyulladás és általános gyulladásos tünetek, máj- és veseproblémák, májmegnagyobbodás, hasvízkór is előfordulhatnak.
A megbetegedett állat pusztulását szív- és légzési elégtelenség, tüdőembólia, máj- és veseműködési zavar, esetleg a bomló féregmaradványok miatti szepszis okozhatja.
via Wiki
