quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Az építőipart sem hagyta érintetlenül a koronavírus

2020. június 08.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint a Nyugat-Európából hazatért építőipariak közül többen vannak, akik itt is képesek megtalálni a számításukat.

„Nyugat-Európából több ezren jöttek haza, akik közül egyre többen vállalnak – szakmunkások és mérnökök is – munkát idehaza. Belső átrendeződések figyelhetők meg az építőiparban. Körülbelül 15-16 ezer ukrán és szerb kolléga dolgozott nálunk, akik a járvány miatt hazamentek, jelentős részük pedig nem akar, vagy nem tud visszajönni” – fejtette ki az elnök.

„Bár a koronavírus a magyar építőipart is visszavetette, és csökkent a megrendelésállomány, ennek ellenére a kialakult helyzetnek előnyei is lehetnek” – teszi hozzá Boros Imre közgazdász azokra a hírekre utalva, amely szerint a hazatérő szakmunkások 20 százaléka vélhetően Magyarországon maradna a járvány lejárta után is.

Jelentős forrásokhoz jut a szektor

A mintegy 4500-5000 milliárd forintos GDP-hozzájárulással bíró építőipart a kormány nem hagyja magára. Például a Pénzügyminisztérium 65 milliárd forintot tett félre arra, hogy a szektort támogassa.

„Egy része a keresletet élénkíthetné, a másik része pedig az építőipart kellene, hogy abba a helyzetbe hozza, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. Mi folyamatosan dolgozunk, és a magyar építőiparnak hatékonysági problémái vannak, ennek a 65 milliárd forintnak mind a kettőt kellene szolgálnia. Tehát hiába akarok én hatékonyabb lenni, ha nincs megrendelésem, és hiába van megrendelésem, ha nem tudok sokkal hatékonyabban, a megrendelő igényei szerint dolgozni” – hangsúlyozta Koji László.

Szakértők szerint az építőiparban újra meghatározó szerepe lesz az alacsony áfának.

Mint ismert, az új építésű ingatlanok közül már csak azokra érvényesíthető a kedvezményes, öt százalékos adókulcs, amelyek az úgynevezett városi rozsdaövezetekben épülnek. A többi ingatlan esetben 27 százalékos közterhet kell fizetnie a vevőnek.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy véli: „az itt induló ingatlanfejlesztésekkel az ott élők és a beköltözők életminősége egyaránt javulhat”.

Mintegy 90 százalékkal esett vissza a piac

„Közös érdek, hogy a már jól beágyazott közlekedéssel, infrastruktúrával ellátott területeken, ahol a korábbi gazdasági tevékenység megszűnt, létrejöjjön egy jó minőségű városi környezet. Ez  mindenképpen pozitív és üdvözlendő lépés” – mondta az elemző. Soóki-Tóth Gábor szerint lassan meg lehet vonni a koronavírus-helyzet első gyorsmérlegét is.

Az adatok azt mutatják, március végétől egy időre eltűntek a vásárlók, 90 százalékkal esett vissza a piac, ami szép lassan újra kezd helyreállni.

A szakértő szerint az évek óta tartó dinamikus drágulásnak idén a koronavírus vetett véget. Az Otthon Centrum eddig feldolgozott adatai szerint stagnált a piac. Ami például a panellakásokat illeti, a külső kerületben csökkentek ennek az ingatlantípusnak az árai, de például a népszerű kerületekben ugyannyit kell adniuk a vevőknek egy-egy lakásért, mint a járvány kitörése előtt.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció)