Jogszabálysértő volt 30 algyői elbocsátása az önkormányzat cégétől

Két hete a közösségi médiában bukkant fel először: 40 embernek mondtak fel váratlanul Algyőn, az önkormányzat tulajdonában álló, a Borbála fürdőt és a Levendula Hotelt is működtető Gyevitur nkft.-nél. Az első meglepetést az okozta, hogy a kormány vészhelyzetre hozott határozatait éppen ekkor kezdték feloldani. Egy héttel korábban bejelentették: megnyithatnak a szabadstrandok, fürdők kinti medencéi, az algyőiek elbocsátásáról szóló hír felröppenése után pedig egy nappal már azt is: kinyithatnak a vidéki szálláshelyek, szállodák.

A helyzet érthetetlenségét fokozta, hogy Molnár Áron polgármester május 11-én közzétett videójában még nem beszélt elbocsátásokról, sőt, azt mondta, 310 milliós költségvetési átcsoportosításra kerül sor, hogy elkerüljék a gazdasági nehézségeket. Két nappal későbbi bejelentkezésében azonban már arról beszélt: tömeges elbocsátásra kerül/került sor az önkormányzati cégnél.

Az, hogy itt valami nagyon nincsen rendben jól mutatta a polgármester csapatában mandátumot nyert önkormányzati képviselő, Oláh Dániel hozzászólása is a közösségi médiában. Oláh megdöbbentően konstatálta az elbocsátásokról megjelenő kommenteket és információkat, megerősítve azt a közösségi médiában is elterjedt hírt, miszerint a képviselők és a polgármester egy pár nappal korábbi egyeztetésen nem ebben egyeztek meg: “Én magam is értetlenül állok a történtek előtt, mivel a legutóbbi képviselői egyeztetésen, úgy váltunk el egymástól, hogy az önkormányzati társaságoknál nem lesz csoportos létszám leépítés, “senkit nem hagyunk az út szélén.” – írta a Facebook-on.

Utánajártunk a dolognak, és kiderült: olyannyira nincsen minden rendben, hogy nagyon úgy tűnik, súlyos jogszabálysértésre került sor és felmerül annak a lehetősége is, hogy az elbocsátott dolgozókkal sem jártak el szabályszerűen.

Molnár Áron: 30 dolgozót bocsátottunk el

Megkerestük az algyői önkormányzatot. Kérdésünkre Molnár Áron polgármester azt válaszolta: 30 embert küldtek el az önkormányzat cégétől.

Ez – még a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben is – csoportos létszám leépítésnek számít, amelynek törvényben meghatározott szabályai, menete és határidői vannak. Azt előzetesen jelenteni kell a területileg illetékes foglalkoztatási szerv felé. (Részletesen a jogi összefoglalóban a cikk végén)

Ez nem történt meg, ugyanis a megyei kormányhivatal megkeresésünkre közölte: Csoportos létszám-leépítési szándékbejelentés a Csongrád Megyei Kormányhivatal területileg illetékes szegedi járásához nem érkezett a Gyevitur ügyében. Hozzátették azt is: A munka törvénykönyve szerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról az állami foglalkoztatási szervet írásban kell értesítenie abban az esetben,

• ha húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállalónak,
• száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalók minimum tíz százalékának,
• 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállalónak kívánja harmincnapos időszakon belül a működéssel összefüggő ok miatt megszüntetni a munkaviszonyát.

A legutóbbi, neten fellelhető adatok alapján a Gyevitur utolsó publikált létszáma 59 fő, így a fenti, első kategóriába esik.

Azonban – feltételezhetően – nemcsak a foglalkoztatási szerv tájékoztatása maradt el, ugyanis a csoportos felmondásnál ezen kívül munkáltatói tájékoztatásra, egyeztetésekre, rendeletben meghatározott határidők betartására is figyelni kell. A polgármester – hivatalosnak tekinthető – a létszámleépítést még tagadó, az elkerülni szándékozó bejelentése, majd már a létszámépítés tényét közlő posztja között mindössze két nap telt el.

A polgármesteri hivatalnál egyébként azt is megérdeklődtük, hány embert vettek azóta vissza. Azt válaszolták, ez majd a fürdő újranyitásakor lesz esedékes kérdés. A hotelt és az éttermet ugyanis már újranyitották.

Az alábbi jogi összefoglalóból az is kiderül, amennyiben szabálytalanul hajtanak végre csoportos létszámleépítést, az elbocsátott dolgozókat akár tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő elmaradt jövedelem megtérítése is megilletheti.

Háttér : a csoportos létszámleépítésekkel kapcsolatban ezt írja a szakjogász:

A csoportos létszámleépítés kapcsán három feltétel teljesülését kell vizsgálni.

1. Amikor több munkavállaló elbocsátásának a szükségessége merül fel, akkor az első lépésként meg kell vizsgálni annak indokát. Ha az indok a munkáltató működésével összefüggő ok, akkor a létszámleépítés esetleges csoportosnak minősülése körében az első feltétel teljesül. Amennyiben a munkáltatónál a jelenlegi koronavírus járvány okán merül fel a felmondások szükségessége, úgy ez a feltétel bizonyosan fennáll.
2. Második lépésben megkell vizsgálni az érintett munkavállalói létszámot. A feltétel teljesül, ha pl húsznál több, de száznál kevesebb összlétszám esetén legalább tíz munkavállalót érint a leépítés.
3. A harmadik vizsgálandó szempont az elbocsátások időbeli ütemezése alapján: ha a tervezett elbocsátásokat harminc napos időközön belül kívánják végrehajtani, akkor a csoportos létszámleépítés harmadik feltétele is teljesül.

A törvény rendelkezése alapján nem lehet kibújni a csoportos létszámcsökkentési kötelezettség alól úgy, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem felmondással, hanem közös megegyezéssel szünteti meg a munkaviszonyt.

A három feltétel együttes teljesülése esetén kötelező a csoportos létszámleépítés alkalmazása, amely a következő fő szakaszokból áll:

– Előzetes munkáltatói tájékoztatás az üzemi tanács felé.

– Állami foglalkoztatási szerv értesítés a csoportos létszámcsökkentésre

vonatkozó szándékról és ennek átadása az üzemi tanácsnak.

– Tárgyalás az üzemi tanáccsal.

– Tárgyalások lezárása lehetőség szerint megállapodással.

– Amennyiben született megállapodás, annak megküldése az állami

foglalkoztatási szervnek.

– Döntés meghozatala a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról.

– Állami foglalkoztatási szerv tájékoztatása a döntésről.

– Az érintett munkavállaló tájékoztatása a döntésről, illetve

érintettségről.

– A munkavállalói tájékoztatás megküldése az állami foglalkoztatási szerv

és az üzemi tanács részére.

– Felmondó nyilatkozatok munkavállalókkal való közlése.

– Munkaviszony megszűnése.

A jogszabály minden egyes szakasznál meghatározza adott lépés kötelező tartalmát, témaköreit és a kötelező eljárási határidőket. (kívánatos gyakorlat, hogy a munkáltató akkor is tartsa meg az érdemi konzultációt a munkavállalókkal, ha adott munkahelyen nem működik üzemi tanács.)

Kiemelkedő jelentősége van az egyes eljárási szakaszok tekintetében az Mt. által előírt határidőknek, a kapcsolódó dokumentumoknak, azok – némely esetben gyakorlati jelentőséggel kevéssé bíró – kötelező tartalmi kellékeinek és az egész eljárást átható „mindenről mindenkit mindenkor tájékoztatni” kötelezettségnek. Ezek megsértése ugyanis a közölt felmondások jogellenességét eredményezheti, amely a teljes elbocsátott létszámot és a munkajogi szabályok alapján ilyenkor felmerülő lehetséges konzekvenciát – akár tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő elmaradt jövedelem megtérítése – figyelembe véve kiemelt kockázatként kezelendő.

írja dr. Szűcs Bálint szakjogász az rsm.hu-n.

borítókép: levendulahotel/Facebook