Grezsa István: Trianon tanulsága, hogy túlélő nemzet vagyunk

A trianoni békeszerződés okozta veszteség ellenére nem vesztette el a magyarság a hitét, és már nálunk nagyobb hatalmakat is túléltünk – jelentette ki Grezsa István csütörtökön a Rádió 7 Közös Nevezőjében. A vásárhelyi miniszteri biztos szerint most, a békediktátum után száz évvel felcsillan a remény arra, hogy ebben a században végre a sikeres és gazdag Európa nyugati feléhez tartozzunk.

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, azaz pontosan száz éve, hogy Magyarország elvesztette területének kétharmadát.

– Gyakorlatilag mindent elvesztettünk: a humán és természeti erőforrásaink zömét, illetve a vasúthálózatunkat is. A diktátum azonban arra is kísérletet tett, hogy megtámadja a magyar nép hitét – mondta el a Közös Nevezőben Grezsa István. A Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos szerint azonban ez nem sikerült, ugyanis megmaradt a nyelvünk, a kultúránk és a nemzeti önazonosságunk.

– A humán és a gazdasági veszteségeink ellenére továbbra is maradtak értékeink, amikkel a vezető kultúrnépek közé tartozunk. Trianon tanulsága az, hogy túlélő nemzet vagyunk, mivel sikerült nálunk nagyobb hatalmakat is túlélnünk. Olyan erőt hordozunk, hogy képesek vagyunk előre tekinteni – jelentette ki a politikus.

Habár zavaros világot élünk, az elmúlt hetek koronavírus-járványa megmutatta, hogy mennyire fontosak a helyi értékeink: a család, az otthon, és az, hogy egy ország minél több mindent legyen képes önmagának megtermelni. Az 1920. június 4-én történtek ugyan sajnos kizárták annak a lehetőségét, hogy belátható időn belül a sikeres európai nyugati világhoz tartozzunk, azonban most, száz év után újra felcsillan a remény, hogy a 21. században végre sikerüljön elérni a sok évszázados magyar álmot – hangzott el a műsorban.

Grezsa István szerint a trianoni békeszerződést egy magyarnak sem lehet lezárni és feldolgozni, viszont sok alázattal és munkával meghaladhatjuk azt. – Száz évnek el kellett telnie ahhoz, hogy óvatosan kijelenthessük: végre megéri magyarnak lenni a Kárpát-medencében. Ehhez sokat hozzátesz az, hogy Magyarország és a külhonban lévő magyarok kapcsolata sokat fejlődött az elmúlt évtizedben – fejtette ki.

A műsor vendége szerint a saját sorsunkat és a nemzet sorsát mindig nekünk kell kézbe tartanunk, és ne várjuk el másoktól, hogy a helyén kezeljék a külhoni magyarokat, ha mi magunk sem tesszük meg ezt. Ehhez segítséget ad az, hogy 1100 éves történelemmel és 1000 éves államisággal rendelkezünk.

Szó esett arról is, hogy jelenleg melyik területen a legnehezebb magyarnak lenni. A miniszteri biztos úgy véli, Kárpátalja ez a hely, ahol már a magyar kisebbség nyelvhasználatát is korlátozta az ukrán parlament.

Grezsa Istvánnal Trianon századik évfordulója kapcsán nagyinterjút készítettünk. A cikket IDE KATTINTVA olvashatja.

Fotó: Archív