A lakosság mintegy 94 százaléka igazságtalannak éli meg a trianoni békediktátumot
A Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport 2020 májusában országos telefonos közvéleménykutatást végzett a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán.
A lakosságnak 94 százaléka igazságtalannak éli meg
A kutatás keretében megvizsgálták a békediktátummal kapcsolatos ismereteket, a vélt vagy valós előzményekhez, illetve következményekhez fűződő vélekedéseket, valamint
a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is.
A megkérdezettek túlnyomó többsége, mintegy 94 százalékuk igazságtalannak, túlzónak és fájdalmasnak éli meg a békediktátumot. Mintegy 85 százalékuk, pedig azt gondolja, hogy a békediktátum volt Magyarország legnagyobb tragédiája, ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben (84 százalék) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy „Magyar az, akinek fáj Trianon”.
Magát Trianont a létező szocializmus időszakában próbálták eltitkolni, háttérbe szorítani. József Attila Nem, nem soha című versét egészen a ’80-as évek végéig nem is lehetett megjelentetni a József Attila Összesben. Még 1990 után is sok titok, pontatlanság és elhallgatás volt, amivel a magyar társadalom nem tudott szembenézni
– fejtette ki Bauer Béla szociológus a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Hozzátette, részben azért, mert sokan nem ismernek bizonyos folyamatokat, bizonyos megtorlási folyamatokat, amelyek a határon túl maradt magyarsággal szemben a mai napig érvényesülnek, illetve azokat az ígéretek sem ismerik, amiket mind a román, mind a cseh, a szlovák utódállamok ígértek egyrészt a Népszövetség, másrészt pedig a magyar lakosság irányába.
Ténylegesen visszaigazolódik, hogy
nem rendelkezünk mi, magyarországi magyarok megfelelő ismeretekkel,
de a határon túl sem sokkal különbözhet a helyzet. A konkrét ismeret nem olyan bőséges, ugyanakkor pedig Trianon, mint trauma egyértelműen jelen van a nemzet tudatában. Éppen ezért helyes is, hogyha foglalkozunk ezzel a témával – emelte ki Székely Levente vezető kutató.
A lakosság fele tudta csak a békeszerződés pontos évszámát
A békediktátum pontos évszámát (1920) a válaszadóknak csak 43 százaléka idézte föl helyesen. A megkötött szerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka adat meg helyesen. Összességében napra pontosan a megkérdezettek 27 százaléka tudta jól a békediktátum aláírásának időpontját.
A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk pedig a valósnál kevesebbet, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott – a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ.
Magát Trianont lehet, hogy tárgyalják, de az odavezető, különböző utakat nem. Hogy mi tartozik Trianonhoz, hogy mik azok a folyamatok, amelyek a két háború közötti időszakban Magyarországon és a környező országokban történtek, ez Trianon és a két háború közötti időszak értelmezése nélkül olyan tévutakra visz, ami nem magyaráz meg nagyon sok dolgot – mondta a szociológus.
„Például nem magyarázza meg az új államok létrejöttét és a második világháborúban való szerepüket. Jól lehet látni, hogy ma is nagyon sokan úgy érzik, hogy ez nem probléma, illetve hogy majd az Európai Unió megoldja. A tudásunk Trianonról, a békeszerződések szerepéről nagyon alacsony.
A magyar társadalomban a külhoni kisebbségekkel szembeni fenntartások is a hiányos, nem értelmezhető történelemtudásra vezethetők vissza”
– fogalmazott.
forrás hirado.hu
