Ismét az Úz-völgyi temetőben demonstrált a román szélsőjobb

A szélsőségesen nacionalista Calea Neamului Egyesület megemlékezői ezúttal is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik a román hatóságok szerint sem a temetőben nyugszanak, a valóság azonban úgy tűnik, nem zavarja azokat, akik uszítani akarnak. Ez utóbbira a hivatalos román politikában is számtalan példa akad, Klaus Johannis magyarokat gyalázó beszédétől a miniszterelnök kirohanásain keresztül a törvényhozásig, ami A trianoni szerződés napjává nyilvánította június 4-ét Romániában.
Klaus Johannis államfő kirohanása magyarellenes versengést indított el Romániában – mondta a román képviselőházban Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke. Az Úz-völgyi temetőben egyébként csendőrökkel, egyházi személyekkel közösen demonstráltak a szélsőségesek, megszegve ezzel a járvány elleni védekezés szabályait is, ami miatt az Erdély Magyar Néppárt elnöke feljelentést tesz.
Az Úz-völgyi rendezvényt Mihai Tirnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Calea Neamului Egyesület elnöke kezdeményezte közösségi oldalán. Az esemény ortodox papok által tartott vallási ceremóniával kezdődött.
Ezúttal is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik egy – a román hatóságok által hivatalosan cáfolt – dokumentum szerint e temetőben nyugszanak.
Botrány botrányt követ Romániában
A romániai válságkezelés nem működik hatékonyan: botrány botrányt követ, miniszterek mondtak le az elmúlt két és fél hónapban és általánosságban elmondható az, hogy a gazdaság Romániában meg fogja sínyleni ezt az időszakot – mondta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy választási év van. Nagy valószínűség szerint az év utolsó részében két választás is lesz, először önkormányzati, majd azt követően megtartják a parlamenti választásokat is.
Nyilván, ilyenkor is hasznos lehet a román politikusok számára a „magyar kártya”. Bár valójában mélyebb okai lehetnek annak, ami történik. Erdélyben szinte már minden magyar politikus elismeri, hogy egyfajta korszakváltáshoz érkeztünk, hiszen eltelt harminc év a rendszerváltást követően – fogalmazott Csomortányi István.
Románia döntően az atlanti intergrációhoz kapcsolódó céljait elérte és elég erősnek érzik magukat – a jelek szerint – ahhoz, hogy komolyabb magyarellenes intézkedéseket is meghozzanak. Ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, amit az ötvenes években megélt az erdélyi magyar közösség. amikor Románia jó tanulóvá tudott válni a keleti blokkon belül, most ugyanúgy jó tanulóvá szeretne válni a nyugati blokkon belül, illetve Európában is.
Ilyen körülmények között a magyar érdekérvényesítés lehetősége igencsak beszorult, ez látható Úz-völgye kapcsán is. Hiszen eltelt egy év, és egyetlen nyugati emberjogi fórumon sem emeltek szót ezzel kapcsolatban – hangsúlyozta.
A hatóságok is asszisztáltak a gyülekezethez
Azért tehették meg és gyülekezhettek mindenféle engedély nélkül többezres létszámban, mert a hatóságok ehhez asszisztáltak. Máig is csak magyar bírságolt van az ügyben, egyetlenegy románt sem marasztaltak el a rendbontásért. Világosan lehet látni, hogy a hatóságok ma már a diszkriminációt teljesen nyilvánvalóan végzik. Például húsvétkor, amikor kettős mércével a magyar egyházakra vonatkozóan a legszigorúbb módon betartották az előírásokat. Míg a két héttel későbbi ortodox húsvétkor pedig gyakorlatilag szinte bármit meg lehetett tenni – fejtette ki Pászkán Zsolt a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
Az Úz-völgyi magyar katonatemető hosszú ideje már szálka a román hatóságok és általában a román nacionalisták szemében. Ugyanis Úz-völgye fontos szimbóluma az erdélyi magyar önvédelemnek, és általában a Kárpát-medencei magyar önvédelemnek – hívta fel a figyelmet.
Forrás: hirado.hu