Miklós Péter: a Csanád név felvételével Csongrád megye nem szűnik meg!

Június 4-től Lázár János javaslatára Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra módosul. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója pénteken a Rádió 7-ben leszögezte, megyénk ezzel nem megszűnik, hanem épp ellenkezőleg: gazdagodik és kibővül.

A vásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója a Közös Nevező Extra vendége volt. A műsorban elhangzott: a magyar államalapítás idején, Szent István királyunk korában alakították ki a vármegyerendszert, így a mi régiónkban Csongrád, Csanád és Torontál vármegyéket is.

– Csanád vármegye 1030 körül alakult, és az egyik legkisebb vármegye volt, ami mintegy 30 ezer négyzetméteren terült el a Maros-vidékén és a Bánságban. Kezdetben Ajtony vezéré volt, egészen addig, amíg Csanád vezér le nem győzte. Később a terület a török birodalom része lett, ezért csak a 18. században éledhetett újra. A 19. században lett Makó a székhelye – ismertette a történelmi eseményeket Miklós Péter.

Hozzátette, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által Torontál megye 90 százaléka a magyar határon túlra került, míg Csanád Nagylak környékét vesztette el. Csongrád megye szinte sértetlen maradt.

A megyehatárok azonban ezt követően sem lettek véglegesek, ugyanis 1950-ben a kommunista rendszer megszüntette Csanád megyét: egyik részét a mai Csongrádhoz, a másikat Békéshez csapták. A csanádi identitás azonban itt maradt meg jobban, például azért, mert a székhely, Makó ide került.

Lázár János miniszterként – állampolgári kezdeményezésre – 2017-ben terjesztette az Országgyűlés elé, hogy Trianon századik évfordulójától, 2020. június 4-től Csongrád megye neve Csongrád-Csanád legyen. A Parlament ezt egyhangúlag, ellenszavazat nélkül elfogadta, azonban ez előtt a Csongrád Megyei Közgyűlésnek is állást kellett foglalnia a témában.

Ebben Miklós Péter akkori megyei képviselőként oroszlánrészt vállalt, ugyanis a közgyűlésnek történészként kidolgozta ennek a történelmi, szakmai hátterét. Ennek hatására a testület támogatta a Csanád név felvételét.

– A történelmi Csanád megyenév visszaszerzése kettős üzenetet hordoz. Egyrészt mutatja az ezeréves magyarság államszervezésének, kultúrájának, írásbeliségének, kereszténységének azt a funkcióját, ami régió és térszervező erő tud lenni. Másrészt Csanád megyét 1920-ban Trianon megcsonkította, 1950-ben pedig a tanácsrendszer megszüntette, így a századik és a hetvenedik évfordulón méltó és igazságos, hogy most ismét felkerül a térképre – fejtette ki véleményét a múzeumigazgató.

A szakember szerint még él a csanádi identitás a megyében. A csanádi emberek ugyanis agráremberek voltak, így a földhöz való kötődés, kertkultúra, szorgalom, kitartás és munka jellemezte őket – pontosan úgy, mint ma a makói térségben élőket.

– A Csongrád-Csanád elnevezéssel Csongrád megye nem szűnik meg, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy egy egykor létezett, 990 éves megye nevével módosul, gazdagodik és kibővül – hangsúlyozta még a történész.