ITM: már csaknem 126 ezren kértek bértámogatást

Schanda Tamás közölte: e lehetőséggel azok élhetnek, akiknek a munkaidejét a munkáltatója a veszélyhelyzet kihirdetése óta kénytelen volt csökkenteni. A támogatásnak köszönhetően viszont nemcsak a részmunkaidőre kapnak bért, hanem azon felül is pénzhez jutnak, akár havonta több mint 100 ezer forinthoz.

Rendületlen az érdeklődés a speciális, úgynevezett kutatási, fejlesztési és innovációs bértámogatás iránt is, amelyet eddig 10 ezer 335 mérnöknek, kutatónak igényeltek – tette hozzá.

Az államtitkár az intézkedések szükségességét azzal indokolta, hogy bár az operatív törzs és a kormány döntéseinek és az emberek fegyelmezettségének, szabálykövetésének köszönhetően Magyarországot “nem döntötte le a lábáról” a koronavírus-járvány, és kezd újraindulni az élet, de “megtorpantunk”, és ez látszik a gazdasági mutatókon is.

Schanda Tamás kijelentette: nem szakítanak az elmúlt évtized politikájával, továbbra is a munkát tekintik a gazdaság alapjának. Ha munka van, minden van: a dolgozó szülő jó példát tud mutatni a gyerekeinek, sikereket, eredményeket érhet el nap mint nap, és érezheti, hogy hozzájárul az ország erősödéséhez – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben mindent megtesznek a munkahelyek védelméért, amennyi munkahelyet a vírus mégis elpusztít, legalább annyi újat hoznak létre.

Kitért arra, hogy a múlt héten elindult a gazdaságvédelmi akcióterv újabb programja, a munkahelyteremtő bértámogatás, amelynek keretében mintegy 80 milliárd forintos keretösszegből segítik hozzávetőleg 70 ezer regisztrált álláskereső újbóli munkába állását. A támogatás dolgozónként havonta akár 200 ezer forint is lehet, az igénylők száma napról napra jelentősen emelkedik.

Szólt arról, hogy a cégeket egy 50 milliárd forintos, a hatékonyság növelését és munkahelyek megtartását célzó pályázattal is segítik a foglalkoztatás és az eredményesség növelésében, az ehhez kapcsolódó felhívás a napokban jelent meg.

A korábbi céljaikon, a jól bevált irányokon nem változtatnak, ezért ez a konstrukció is magyar, high-tech és zöld: döntő többségében magyar vállalkozásokat támogatnak abban, hogy csúcstechnológiájuk legyen, energiahatékonyabbá, zöldebbé váljanak – mondta.

Az államtitkár megjegyezte, a munkahelyek védelméből a Külgazdasági és Külügyminisztérium is óriási részt vállal, a versenyképesség-növelő támogatási programra eddig 625 pályázat érkezett be, ezzel mintegy 111 ezer munkahelyet védenek meg.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében összességében már több mint 1 millió embernek nyújtanak valamilyen fajta segítséget, támogatást – hangoztatta.

Schanda Tamás azt mondta: a munkahelyek védelmével párhuzamosan a magyar tulajdonú cégeket is meg kell védeni, e vállalatok kiemelt partnerek az ország gazdaságának megerősítésében. Nem engedhető meg ezért azt, hogy a válságot kihasználva külföldi cégek szerezzenek tulajdont bennük, ez nemcsak gazdasági, de szuverenitási kérdés is – jelentette ki.

Szavai szerint “ha a tulajdont átengedjük külföldi kézbe, könnyen előfordulhat, hogy a magyar gazdaság, a magyar emberek érdekei háttérbe szorulnak, és a gyors, könnyű haszonszerzés kerül előtérbe”.

A külföldi tulajdonos persze lehet jó tulajdonos is, ezért tiltani nem lehet, és nem is érdemes, hogy esetenként részt szerezzenek magyar vállalkozásokban – közölte. Jelezte, ennek figyelembevételével készült az a kormányrendelet, amely lehetőséget ad rá, hogy külföldi szereplő magyar stratégiai vállalatban 2020 végéig csak miniszteri engedéllyel szerezhessen tulajdonrészt.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes ágazatokban bizonyos típusú és mértékű ügyleteket be kell jelenteni a belgazdaságért is felelős innovációs és technológiai miniszternek, akinek 45 napja van arra, hogy döntsön: tudomásul veszi az ügyletet, vagy azt megtiltja – tette hozzá. Ismertetése szerint a rendelet olyan kiemelten fontos ágazatokra vonatkozik, mint a vegyi szektor, az egészségügy, a védelmi ipar, vagy az élelmiszerágazat.

Schanda Tamás méltatta a magyar kutatók, mérnökök munkáját. Azt mondta, most, a koronavírus-járvány idején is bizonyították, hogy a világ élvonalához tartoznak. Beszámolt arról, hogy mivel a magas szintű szaktudás és a megfelelő infrastruktúra is rendelkezésükre áll, 3 milliárd forintos keretet tettek elérhetővé a vírussal, a járvánnyal összefüggő projektek finanszírozására.

A cél, hogy Magyarország önellátóvá váljon a védekezéshez szükséges eszközök előállításában, legyenek visszajelző rendszerek, melyekkel pontos képet kapható az ország átfertőzöttségéről, a vírus terjedésének vonaláról, és felkészülhessenek hasonló jövőbeni helyzetekre – közölte az államtitkár.

(Borítókép: illusztráció, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)