Vásárhely lecsúszik a Modern Városok Programról

Veszni látszik a Modern Városok Program Hódmezővásárhely számára. A kétéves cirkusz és az el nem végzett munka százmilliárdos veszteséget jelent a városnak.

A Modern Városok Program hatalmas esélyt adott Hódmezővásárhelynek. A 2017-es megállapodás a város nagyon sok területén komoly előrelépést eredményezett volna, az elmúlt két év alatt azonban a legtöbb területen egyetlen centit sem haladtunk. Nagyon úgy tűnik, ezzel a lehetőség is elúszott.

A 22 elemet tartalmazó vásárhelyi megállapodásnak köszönhetően a város gazdasági erejét a Szeged-Debrecen közötti út négysávosítása, a Békéscsaba-Szabadka közötti vasútvonal korszerűsítése mellett az ipari park 100 hektárral történő bővítése és naperőműpark építése erősítené. A tervek szerint Vásárhely regionális agrár-közigazgatási központtá válna, új könyvtár és tudásközpont épülne, és megerősödne az agároktatás. Sor kerülne a Bethlen Gábor Református Gimnázium, valamint a Németh László Gimnázium, Általános Iskola felújítására és bővítésére, továbbá a Kalmár Zsigmond Szakközépiskolája, az Eötvös József Szakgimnázium és a Cseresnyés Kollégium fejlesztésére. Új honvéd szakközépiskola létesülne, fejlődne a laktanya, a kórház, valamint 117 kilométer kerékpárút segítené várost övező természeti környezet feltárását az aktív kikapcsolódást kedvelők számára. További elem a Minőségi Otthoncsere Program, amely bár merész újításnak számít, lényegét tekintve viszont sok panellakásban élő család számára hozta el a családi házba költözés lehetőségét.

A kormány már nem tudja garantálni

– Sajnos a járvány hatása mindent érint, de ebben az évben azt tudjuk mondani, hogy a korábban tervezett Modern Városok Program keretében megvalósuló beruházások folynak. A jövő évi költségvetés tervezésekor is igyekszünk a lehető legszélesebb kereteket nyitni, de tény, hogy ma számtalan gazdasági bizonytalanság van, ezért azt, hogy milyen keretek állnak majd rendelkezésre a program folytatásához, nagyon nehéz megjósolni – mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a május 14-i Kormányinfón, újságírói kérésre válaszolva.

A miniszter válasza egyértelmű: a jelenlegi gazdasági környezetben a kormánynak már nem lesz annyi pénze a városok fejlesztésére, mint korábban, hiszen a gazdaság újraindítása, a munkahelyteremtés és a családok támogatása felemészti majd az erőforrásokat. Azaz, amit eddig nem indítottak el, abból várhatóan már nem is lesz semmi. Arról nem is beszélve, hogy a többéves késlekedés az építőipari árak emelkedése miatt azt is jelenti, hogy a 2017-es megállapodásban szereplő támogatási összegekből már régen nem lehet megvalósítani a program elemeit. A kormány viszont egy gazdasági válság kellős közepén várhatóan nem fog újabb milliárdokat adni csak azért, mert két évig nem csináltunk semmit. Vásárhelyen ugyanis az elmúlt években fontosabb volt a polgármesteri hivatalban dolgozó szakemberek elűzése, a politikai cirkusz és a permanens kormányváltás, mint a fejlesztés. A politikai vitákban megfeneklett beruházások súlyos felelőtlenségére kitűnő példa az új könyvtár és tudásközpont épülete, amelyre az előző városvezetés már a tervpályázatot is kiírta. Márki-Zay Péternek viszont fontosabb volt a politikai kampány és a Sarokház előtti gazos virágágyás, így új helyszínre írt ki népszavazást. Még azt is mondhatnánk, demokratikus döntés, de a könyvtár végül még csak nem is ott épülne meg, ahová a lakosok kérték, hanem egy teljesen más helyszínen. Ez a kétéves káosz várhatóan azt eredményezi, hogy a Hódtóban élőknek nem kell majd attól tartaniuk, hogy reggel az építőmunkálatok zajára ébrednek…

Nem a kormány a hibás

Nincsenek illúzióink, Vásárhely polgármestere a vasárnap esti igehirdetés során majd jól elmondja, hogy mindenért a kormány a hibás, csakhogy ez nem igaz. A kormány a Modern Városok Program keretében valamennyi megyei jogú város önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött. A program jelenleg 270 projektet tartalmaz, amelyek forrásigénye együttesen megközelíti a 4 000 milliárd forintot. Ebből 2 366 milliárd forintot fordítanak az országos közút- illetve vasúthálózat fejlesztésére, a fennmaradó összeget pedig a városok a helyben megvalósuló projektjeire. A fejlesztések nagyobbik részét hazai, a kisebbiket pedig uniós forrásból finanszírozzák. A 270 beruházásból 83 esetében már a teljes program vagy a projekt egyes elemeinek nagy része megvalósult, az idei év végéig további 36 projekt befejezése várható. Eddig megközelítőleg 1 780 milliárd forint hazai, illetve uniós támogatást fizettek ki, csak az idei évben már 40 milliárd forint támogatást kaptak azok az önkormányzatok, ahol a város fejlődése is fontos, nem csak a szünetmentes kormányváltás.

Szeged is fejlődik

Ha valaki esetleg beérné azzal a keserű magyarázattal, hogy az ellenzéki városokkal mostohábban bánik a kormány, ne tegye, mert ez sem igaz. Jó példa erre Szeged, amely a lassan évtizedes ellenzékisége mellett is tud fejlődni. Botka László polgármester még Orbán Viktor kihívója is volt egy rövid ideig, úgy tűnik, hogy még ez sem gátolja meg a város fejlődését. Szeged 16 projektelemre kötött megállapodást a kormánnyal, amelyekre 34 milliárdot már meg is kapott a város.

Bartók Csaba, a szegedi Fidesz elnöke a Délmagyarországnak a programról elmondta, már befejeződött a Pick Szeged Zrt. leendő új gyárának helyszínén a közút fejlesztésének közbeszerzése, kiszélesítik az 5-ös számú főutat, kerékpárút épül, és ivóvízközmű-rekonstrukciót is terveznek. Eddig 1,2 milliárd forintot költöttek az ELI lézerközponthoz kapcsolódó Science Parkban az inkubátorház kialakítására. Szeged tömegközlekedését 100 százalékban elektromos alapokra helyezik, a Volánbusz Zrt. szerzi be a járműveket, folynak a tárgyalások. Az új fedett uszoda építésére 16 milliárd forintot kapott a város, a 13 ezer négyzetméteres, többszintes komplexumnak most készül a tetőszerkezete, és zajlanak a szakipari szerelési munkák. Tavaly novemberben elkezdték a 2022-es magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő aréna építését is, a komplexum összességében 35,8 milliárd forintból valósul meg, szerdán döntött arról a kormány, hogy ebben az évben 11,3 milliárd forintot biztosít a munkákra. Szintén zajlik már az atlétikai centrum építése az SZVSE-pályán, ahol többek között nyolcsávos, pályavilágítással ellátott futópálya is épül a forrásokból.

Százmilliárdos veszteség

A Modern Városok Program közel 170 milliárdos fejlesztést hozott volna Hódmezővásárhelyre. Más megyei jogú városok mindent megtettek azért, hogy minél hamarabb meginduljanak a beruházások, mert egy jó városvezető tudja, csak az a biztos, ami már megépült. Vásárhely polgármesterének viszont fontosabb, hogy esténként az ATV-ben szidja a kormányt, miközben a városa csődben van: a jelenlegi számok szerint hitel nélkül csak az augusztusi béreket tudja kifizetni, miközben elbocsátásokkal is riogat. Mindezek alapján joggal mondhatjuk, Márki-Zay Péter polgármestersége most már súlyos milliárdokban mérhető veszteséget jelent Hódmezővásárhelynek. A Modern Városok Program elemeiből csupán egyetlen beruházás halad az eredeti terveknek megfelelően: a Lázár János által felügyelt tram-train rendszer kiépítése; amit viszont a városvezető és hívei – ha már saját maguk képtelenek bármiféle eredményt felmutatni – folyamatosan támadnak és gáncsolnak…