Május 26-án dönthet a parlament a rendkívüli jogrend megszüntetéséről

Jövő kedden nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetését, azaz visszaadja a kormány a járvány elleni küzdelem miatt kért és kapott különleges felhatalmazást – hangzott el az M1 Híradójában.

A rendkívüli jogrend adott lehetőséget a kormánynak arra, hogy meghozza a járvány miatti nehéz döntéseket – mondta Orbán Viktor múlt héten Belgrádban, miután megbeszélést folytatott a szerb államfővel. A miniszterelnök egyértelművé tette: Magyarország bebizonyította, hogy az európai uniós bírálatoknak nem volt alapjuk, de a magyar balliberális pártok is cserben hagyták az embereket a járvány elleni védekezésben.

„Mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért, amelyekkel bennünket illettek az elmúlt hónapokban.

Sikeresen védtük meg a hazánkat. Bármely országgal összehasonlítható a teljesítményünk, demokratikus keretek között tettük ezt meg, és a fölhatalmazás után a szokásos parlamentáris rend kereteihez vissza fogunk térni” – mondta a miniszterelnök.

Bár a kormány többször egyértelművé tette, hogy amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi, visszaadja a ráruházott jogosultságokat, a baloldal ezt nem hallotta meg.

Az ellenzék mindvégig kétségbe vonta a kormány állítását

A sikeres védekezést lehetővé tevő jogszabály ellen agitált Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője már a márciusi parlamenti vitában, mint mondta „… nem fogunk időkorlát nélküli felhatalmazást adni önöknek a rendeleti kormányzásra”.

A Gyurcsány Ferenc DK-elnököt támogató Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szintén az elsők között támadta a tervezetet, többek között azt mondta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy „… tíz év után ön elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy karanténba zárja a demokráciát…”.

De a Jobbik elnöke még kedden is diktatúrát emlegetett a HVG hasábjain.

Azt írta a baloldali hetilapban: „A teljhatalom ugyanis Orbánnak már rég a kezében van, ezt hívjuk csak nemes egyszerűséggel »kétharmadnak«”.

Az MSZP és a DK is diktatúrázott. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője azzal riogatott közösségi oldalán, hogy a törvény korlátlan felhatalmazást jelent, bevallása szerint 25 külföldi újságírónak mondta el azt az álhírt, hogy Magyarországon felfüggesztették a parlamentet. Egy hete pedig csokorba szedte azokat a brüsszeli politikusokat, akik szidták Magyarországot a koronavírus-törvényről szóló európai parlamenti vitában.

Közülük a liberálisok holland képviselője, Sophie in ’t Veld állította azt, hogy „a magyar demokráciát gyakorlatilag kinyírták”.

Május 26-án dönthet az Országgyűlés a rendkívüli felhatalmazásról

Május végén a parlament visszaveszi a rendkívüli felhatalmazást a kormánytól – erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését a Fidesz kommunikációs igazgatója is, Hollik István. Keddi videóüzenetében bocsánatkérésre szólította fel az ellenzéki pártokat valótlan állításaik miatt, ők azonban hallgatnak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón már konkrét időpontot is megjelölt. Eszerint

a kormány május 26-án nyújtja be az Országgyűlésnek a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló indítványát.

Gulyás Gergely azt mondta: kitartóan várják a bocsánatkéréseket a baloldali pártoktól.

Magyarországgal szemben egy olyan gyalázatos kampányt folytattak sokan, amiről már világosan kiderült, és az Európai Bizottság véleménye is ezt alátámasztja, illetve a kormány szándékai is arra utaltak eddig is, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazást visszaadja, tehát a kapányuknak semmi alapja nem volt – közölte.

Gulyás Gergely hozzátette: a járványhelyzet további alakulását senki nem tudja előre megjósolni, de a kormány eddig is csak akkor fordult a rendkívüli felhatalmazás eszközeihez, amikor erre szükség volt. Közölte azt is, hogy az operatív törzs folytatja a munkát.

forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció, mti