Százezreken segít az állami bértámogatás

A kormány célja továbbra is az, hogy minél több munkahelyet megmentsen, illetve, hogy minél több munkahelyet teremtsen, legalább annyit, amennyit a koronavírus-járvány okozta helyzet elvett.
A veszélyhelyzet bejelentése óta több mint 936 ezer aktív korú embernek segítettek abban, hogy minél előbb visszataláljanak a munkaerőpiacra,
vagy megmaradjon a foglalkoztatásuk. Jelenleg százhatvanezer álláskeresőt tartanak nyilván, akik álláskeresési vagy foglalkoztatást helyettesítő ellátást kapnak. Közülük hetvenezer ember újbóli foglalkoztatását segítheti elő a nyolcvanmilliárdos keretösszeg.
Teljesen megváltozott a munkaerőpiac
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, a járványhelyzet miatt teljesen megváltozott a munkaerőpiac. Rugalmas munkavállalási formák jöttek létre, például a részmunkaidős foglalkoztatás, ami nem haladja meg a heti 36 órát. „A tőlünk nyugatra található országokban ez egy teljesen elterjedt munkavállalási forma. Mi voltunk ebben az Európai Unióban a második legkisebb részfoglalkoztatási aránnyal működő munkaerőpiac” – tette hozzá.
Létezik egy úgynevezett kombinált távmunka is, amely arról szól, hogy a feladatunk egy részét a munkahelyünkön végezzük, egy részét pedig home-officeban. Ez is egy rugalmas munkaformának tekinthető, hazánk még nincs az európai uniós átlagban sem.
Ennek az oka talán az lehet, hogy a munkavállalók a 2008-as válság idején, számos felmérés szerint úgy érezték, hogyha ők nincsenek a munkahelyükön, akkor gyorsabban rákerülhetnek az elbocsátandók listájára. Tizenkét év alatt minden megváltozott, hiszen számos olyan technológia került előtérbe, aminek segítségével az ember könnyen tud kapcsolatot tartani a munkahelyével, a munkáltatójával, a főnökével. „A kapcsolattartás személyessége megmarad attól, hogy személyes kapcsolatba nem kerülünk” – hangsúlyozta a szakértő.
Jelen pillanatban a szociális távolságtartás megtartása mindenkinek szempont: a munkáltatónak, a munkavállalónak. Mindenki próbálta azokat a megoldásokat előnyben részesíteni, ahol a munkakapcsolatok élők tudnak maradni, napi szintűek. A munkát el lehet végezni, egyértelműen kiadhatók a feladatok, és egyértelműen ellenőrizhetők a feladatok, de mégsem biztos, hogy kell hozzá a személyes jelenlét
– fogalmazott Szalai Piroska.
Ennek köszönhetően számos olyan területen, ahol a munka jellege megengedte, bevezették a home office-t, a kombinált home office-t vagy a részmunkaidős foglalkoztatást.
A bértámogatás május 1-jétől igényelhető
Már az első öt napban 55 ezernél több munkavállaló vette igénybe ezt a lehetőséget, ezt is mutatja, hogy népszerű. „Én úgy gondolom, hogy az első hónapban is könnyen elérhetjük a több százezres létszámot” – emelte ki.
A munkahelyvédelmi bértámogatást a kormány azon munkavállalók számára hozta létre, akiknek nem szűnt meg a munkaviszonyuk, de a koronavírus hatására a munkaidejüket heti 10–34 órára lecsökkentette a munkáltató, s ezáltal a bérük is arányosan lecsökkent.
A nettó bérük kieső munkaidőre jutó arányos részének hetven százalékát kaphatják kiegészítésképpen
a kormányhivataltól három hónapon át úgy, hogy a munkáltatójuk vállalja a negyedik hónapban is a továbbfoglalkoztatásukat – tájékoztatott Szalai Piroska.
A következő négy hónapban tehát mindenképpen meg fog maradni az állásuk, amely védettséget jelent, és a programba májusba bekapcsolódók esetében szeptember végéig biztosított a foglalkoztatásuk.
Az intézkedéssel a kormány akár a foglalkoztatottak tíz százalékának is védelmet tud biztosítani – tette még hozzá.
forrás: hirado.hu