Grezsa István és Kószó Péter: nem féltünk, mert tudtuk, hogy jó ügyet szolgálunk!

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 2-án alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A Rádió 7 az évforduló alkalmából kedden Grezsa Istvánt és Kószó Pétert látta vendégül, akiknek nagy szerepük volt a szocializmus megbuktatásában és a demokrácia kialakításában.
A két rendszerváltó politikus a Közös Nevező című műsor vendége volt. Kószó Péter felelevenítette, több tényező is közrejátszott a szocialista rendszer összeomlásában. Az egyik, hogy a Szovjetunió élére Gorbacsov került, aki lazított a rideg, merev ideológián, míg a másik az, hogy a magyar emberek is észrevették, hogy csak hitelekből működött gazdaság, ami ezáltal összeomlott. Sokat segített az akkori amerikai elnök, Ronald Reagen is a változásokban.
– Nem lehet elfelejteni a szocializmust. Vásárhelyen például a Mérleggyár és a Hódgép is tönkrement a ’80-as évek végére. Ha valaki körbenéz az Emlékpontban, reális képet kaphat az akkori helyi viszonyokról – tette hozzá.
Grezsa István szerint is csalfa stabilitás jellemezte az akkori rendszert, és az utolsó években mindenki számára láthatóvá vált, hogy már a középszerűség sem tartható. A hazai egyik legfontosabb mérföldköveket a Lakiteleki találkozók jelentették, amelyen 1988. szeptember 3-án elfogadták a Magyar Demokrata Fórum Alapítólevelét és Alapszabályát, illetve a jelenlévő 400 fő kimondta az MDF szervezett mozgalommá alakulását.
Ekkor Grezsa István 27, Kószó Péter 33 éves fiatal orvosként dolgozott. – Figyeltek bennünket, fenyegetéseket is kaptunk, de eldöntöttük, hogy kiállunk és elmondjuk a véleményünket, kritikát fogalmazunk meg arról, amivel nem értünk egyet. Annyira hajtott bennünket a szabadságvágy, hogy minden energiánkkal ezzel foglalkoztunk. Nem féltünk, mert tudtuk, hogy jó ügyet szolgálunk – mondták el a műsor vendégei, akik 12 fővel az MDF helyi szervezetét is megalapították.
Az események ezután nem sokkal Hódmezővásárhelyen is felgyorsultak. Ledöntötték az Iván-szobrot, a Tanács elszállította a Lenin-szobrot, a vörös csillag lekerült a városháza tornyáról, majd 1990-ben a jobboldali koalíció megnyerte a választásokat. Kószó Péter és Grezsa Ferenc MDF-esként bekerültek az Országgyűlésbe, ahol az Antall-kormány megalkotta az önkormányzati törvényeket.
A Közös Nevezőben arról is szó esett, hogy a rendszerváltás óta mennyit fejlődött a város. Kószó Péter úgy látja, teljesen más képet ad a település, mint akkor, ugyanis a fejlesztéseknek köszönhetően elismertté vált, ugyanakkor az utóbbi két évben a helyi közélet olyannyira negatív lett, amit nem lehet szavakkal kifejezni.
– Harminc éve az akkori véleménykülönbségek ellenére mindannyian a városért, az országért érzett aggodalmunkat fejtettük ki, de ilyen gyűlölködések nem voltak tapasztalhatók, mint most. Vásárhely jövője többet érdemel! A rendszerváltás értelme az volt, hogy sokféle vélemény megjelent, de mind egy irányba mutatott: mindenki érdekét szolgáljuk, ugyanis arra kaptunk felhatalmazást – hangsúlyozta végül Grezsa István.