Elfogadták: mostantól Trianon hivatalos ünnep Romániában

Benkő Erika RMDSZ-es képviselő a Magyar Nemzetnek elmondta, egy-két szélsőséges hozzászólást leszámítva, a törvényhozási vita hangneme nem volt túlzottan magyarellenes. Több szónok kiemelte, hogy a döntés kapcsán nincs szó kisebbség-ellenességről, az esemény történelmi jelentőségét kívánják megerősíteni. Benkő Erika ugyanakkor teljesen szükségtelennek nevezte a törvényt, szerinte a jövőre kell koncentrálni a múltidézés helyett. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke parlamenti felszólalásában egyebek mellett elmondta: még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított Klaus Johannis államfő, és amelynek kapcsán a képviselők többsége azt hiszi, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit.

– A jelenlegi román külügyminiszterhez, Bogdan Aurescuhoz hasonlóan annak a román diplomáciai iskolának a terméke Corlățean is, amely szerint Budapest minden olyan megnyilvánulása, amely a határon túli magyarok melletti kiállásként értelmezhető, valójában revizionizmus, ezért elítélendő – fogalmazott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Mint hangsúlyozta, az elmúlt hetek eseményeinek tükrében ennek a javaslatnak az elfogadása kapóra jön a Klaus Johannis által magyarbarátsággal vádolt Szociáldemokrata Pártnak, hiszen ezzel bizonyítják, „kellően jó románságukat”.

– Az egész román politikai osztály hitet tett amellett, hogy Románia számára Erdély Romániához való csatolásának napja ünnepnap. Az érdekes, hogy a román nemzeti kánonban az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés jelentette Erdély Romániához való csatolásának napját, a trianoni szerződés jelentőségét kevés román ismeri. A kettő között a fő különbség: a nép akarata vagy a nagyhatalmak döntése vezetett Erdély „megszerzéséhez”? – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Forrás: magyarnemzet.hu, borítókép illusztráció