Mintegy száz vásárhelyi családot szorított meg durván a városvezetés

Márki-Zay Péter továbbra sem tudta elárulni, pontosan mennyit spórol az önkormányzat a munkavállalók drasztikus bércsökkentésével. A vásárhelyi polgármester közben telekürtölte az országos médiát, hogy csődben van a város, augusztusra fizetésképtelenné válik, és akár leépítésekre is sor kerülhet. Amiért persze mindenki más hibás, csak ő nem.

Az elmúlt hetekben számos cikkben számoltunk be arról, hogy a helyi közalkalmazottak, vagyis az (átmenetileg bezárni kényszerülő vagy takaréklángon működő) önkormányzati intézmények, cégek dolgozóinak megváltozott foglalkoztatásától, bércsökkentésétől volt hangos a vásárhelyi közélet. Ez azt jelenti, hogy míg a környező településeken (így Makó vagy Szegeden!) a veszélyhelyzet ellenére is megkaphatják teljes fizetésüket az érintett munkavállalók, addig Hódmezővásárhelyen három „gáláns, humánus lehetőséget” kínált fel „a szociálisan rendkívül érzékeny” önkormányzat a közalkalmazottaknak május 1-jétől kezdve. Az első, hogy maradjanak otthon, és ne végezzenek munkát, így a bérük 25 százalékát kapják meg települési támogatás formájában. A második, hogy napi 4 órában folytassák a szakmai tevékenységüket a fizetésük 50 százalékáért. A harmadik pedig, hogy csatlakozzanak az úgynevezett városi mobil munkacsoporthoz, aminek a tagjai a 8 órás fizetésükért dolgoznak, azonban nem tudják, hogy hol, mikor, milyen feladatot kell elvégezniük… Bármelyiket választhatják, rosszul járnak: vagy jelentősen csökken a fizetésük, vagy ismeretlen munkára jelentkeznek önként. Többször szó volt róla, és a polgármester is utalt rá nyilvánosan, hogy a változtatás mintegy 300 embert érinthet városi szinten.

Az operatív stáb minapi sajtótájékoztatóján Márki-Zay Péter a Promenad.hu megkeresésére a konkrét számokról is beszélt. Azt mondta, május 1-jétől 78 fő munkavállaló bérét csökkentették 50 százalékra négyórás foglalkoztatás mellett, 14 fő munkavállaló maradt otthon úgy, hogy javadalmazása 75 százalékát veszítette el közben, és 30 fő munkavállaló jelentkezett átcsoportosításra a városi mobil munkacsoportba. Ez összesen 122 fő, viszont azt nem tudni pontosan, hogy a változtatással érintett intézmények, cégek dolgozói közül hányan tarthatták meg eredeti munkájukat teljes munkaidőben, teljes béréért, mert ezzel kapcsolatban a városvezető részéről egy a korábbiaknál jóval magasabb szám hangzott el, és hétfő óta hiába kérünk pontosítást, sorolják fel, mely intézményeknél, cégeknél mekkora azok száma, akiket nem érintett a Márki-Zay által kidolgozott és az intézményrendszernek „felkínált” három opció: a polgármesteri hivatal nem adott választ kérdéseinkre.

Így jelen állás szerint annyit jelenthetünk ki, hogy a polgármester tájékoztatása szerint is 92 fő önkormányzati munkavállaló bérét vágták meg drasztikusan, 50-75 százalékkal májustól Hódmezővásárhelyen, vagyis közel száz vásárhelyi családot szorított meg durván a városvezetés. Tekintettel arra, hogy – miként Cseri Tamás fideszes képviselő többször felhívta rá a figyelmet – a bércsökkentéssel érintett dolgozók esetében családos, hitelt fizető, gyermekeket nevelő emberekről lehet szó, akik egyébként is jellemzően mintegy 160-170 ezer forintot keresnek, sajnos okkal és joggal feltételezzük, hogy a brutális lépés bizony veszélybe sodorhatja ennek a mintegy száz vásárhelyi famíliának a megélhetését is.

Itt jegyezzük meg ismét: mindeközben a polgármesteri hivatal dolgozóinak bérét nem mérsékelték, és továbbra is milliós fizetésért végzi munkáját a város két vezetője: Kis Andrea szocialista alpolgármester ráadásul bevallottan „home office-ból”. Az 50-75 százalékos megszorítások okozta nyomást (na meg a hivatallal kapcsolatos igazságtalanságot) érzékelve Márki-Zay ugyan három hónapra „felajánlotta” jövedelme 11,4 százalékát jótékony célokra, de az arányokat tekintve – egymillió forint feletti bruttó bérezésnél – ez eltörpül ahhoz képest, mint amekkora lyukat ütött most a város a fent említett közel száz vásárhelyi család büdzséjén.

Az is különös, hogy Márki-Zay Péter továbbra sem tudta egyértelműen, világosan kijelenteni, ezzel a megszorítással pontosan mennyi pénzt spórol meg a város. Pedig ad1) egy ilyen intézkedéssorozat esetén elvárható lenne, hogy előzetes számítást, tervezést végezzenek, ad2) nem tűnik túl bonyolult matematikai feladványnak kikalkulálni, hogy 92 dolgozó bizonyos időszakra szóló 50-75 százalékos bércsökkentése mekkora megtakarítást von maga után…

Mindezt már csak azért is fontos lenne tudni, mert a polgármester közben napok óta azzal kürtöli tele az országos – balliberális – médiát, hogy csődben van Vásárhelyre, jelen állás szerint csak a júliusi béreket tudják kifizetni, augusztusra fizetésképtelenné válik a város, és akár leépítésekre is sor kerülhet. A polgármester szerint erről a kormány megszorításai és a vírusjárvány tehetnek, vagyis mindenki más felelős a kialakult helyzetért, csak ő nem.

Kinyilatkoztatásait azonban nem kicsit árnyalja, hogy miközben a koronavírus-járvány nyilván az egész világot, benne egész Magyarországot súlyosan érinti, egyrészt nem hallani más nagyobb település, megyei jogú város vezetői részéről, hogy már nyárra csődbe mennének. Egy minapi videóbeszélgetésben Szombathely polgármestere és Budapest főpolgármestere sem utalt ilyesmire, sőt, Szeged polgármestere se vizionál csődöt és leépítéshullámot, miközben bevallása szerint a szomszédvár költségvetésén 5 milliárdos lyukat zúzott a pandémia. Így aztán igencsak pikáns, hogy néhány száz millió forintos tétel (hozzájárulás a központi védekezéshez, átmeneti időre kieső parkolási bevétel stb.) kapcsán (ami a mintegy 16 milliárdos vásárhelyi költségvetés mindössze egy-két százalékára rúghat) miért emleget Márki-Zay augusztusra fizetésképtelenséget.

A Hódmezővásárhelyt több mint két éve vezető, a város gazdálkodását több mint két éve irányító és felügyelő politikus megszólalásait tovább árnyalja, hogy közvetlen elődje, Hegedűs Zoltán egykori alpolgármester szerdán nyilvánosságra hozta a kettejük által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyveket, melyekből kiderül: Márki-Zay úgy vette át a kasszát 2018. február 25-e után, hogy abban KÉTSZER ANNYI PÉNZ VOLT, MINT AMENNYI TARTOZÁS. Az iratok tanúsága szerint az új városvezetés összesen 3,286 milliárd forint bevétellel és 1,471 milliárd forint fizetendőkkel startolt, innen kezdhette tehát működését. „Ha ehhez hozzáadjuk két év adó- és egyéb bevételeit, nehéz megérteni, hogy hogyan lehet csődben Vásárhely, amikor kétszer annyi pénzünk volt, mint tartozásunk” – fogalmazott Hegedűs Zoltán.

Végezetül pedig egy harmadik szempont, ami igencsak árnyalja Márki-Zay „csődkommunikációját”! Ajánljuk a vásárhelyi polgármester, politikai szövetségesei és támogatói figyelmébe Karsay Ferenc budafoki polgármester egy hónappal ezelőtti tanulságos üzenetét siránkozásról, kritizálásról, alkalmasságról, gyenge teljesítményről:

„Tehát azt látni kell, hogy a védekezésre elvont gépjárműadó tételen csak akkor múlhat egy önkormányzat működőképessége, ha a vezetők alkalmassága már eleve nem megfelelő. De ez esetben a gépjárműadó lesz az adott önkormányzat legkisebb gondja. Nehéz helyzetek, válsághelyzetek békeidőben is előfordulnak, és megéltünk már válság utáni forráshiányos éveket is. Egy vidéki, kisebb önkormányzatnak, ahol több hátrányos helyzetű lakos él, mint a stabil egzisztenciával rendelkező, talán sosem volt könnyebb, mint nekünk most. De egy jó vezető nem siránkozik, hanem kihozza az adott körülményekből a legjobbat. Erre törekszünk mi is. A könnyebb út mindig az, ha a körülményeket kritizáljuk, és azokra fogjuk a gyenge teljesítményt. A nehéz út pedig az, hogy a körülmények ellenére jól teljesítsük a feladatokat, mert azt csak egy tapasztalt, hozzáértő csapattal, sok munkával és áldozatokkal lehet elérni.”