A magyar érettségi egy vásárhelyi diák szemével

A  természettudományos osztály, emelt matematika és fizika szakos diákja nem számított különösen nehéz dologra, és nem is volt az számára. “A legnehezebb része az összehasonlító elemzés volt, de csak a hossza miatt. A szövegértési résznél volt egy kicsit becsapós feladat, írni kellett 2-2 kifejezést, ami amellett és az ellen szól, hogy mennyire hihető a leírt szöveg. Mikor beszélgettünk a megírás után, ezt tárgyaltuk a többiekkel is, hogy érdekes kérdés volt, reméljük jó válaszokat adtunk” – összegzett Márk. Hozzátette, nem volt benne nagy drukk, a szövegértés és fogalmazás pedig mindig is jól ment neki, és azt reméli, egy 4-es osztályzat meg is lesz neki. Hogy serkentse agysejtjeit, csokit és üdítőt vitt be.

A koronavírus járvány miatt az utolsó két hónapban otthon kellett a diákoknak készülni a megmérettetésre, ennek a fiatalember még örült is.

“Személy szerint én örültem, hogy az utolsó két hónapban otthon készülhettem. Rátudtam fókuszálni az érettségi tárgyakra, ami sokat jelentett. Az érdekesség, hogy egy jó barátommal többször beszéltünk arról, hogy milyen jó lenne az utolsó hónapokban otthon készülni, nem a legjobb formában, de ezt megkaptuk. A tanárok mindannyian segítőkészek voltak, és megtettek minden tőlük telhetőt. Úgy gondolom,  teljesítették az elvártakat, hisz’ egy ilyen átállás, egyik pillanatról a másikra, hagyományosról digitális oktatásra nem könnyű, és talán nem is elvárható. Mindig segítettek, ha kérdésünk támadt, és ebben a helyzetben igencsak sok kérdés ömlött a tanárokra. Ezúton is nagy köszönet nekik!

Ami pedig az érettségi történetében még soha sem volt, az óvintézkedésekkel tarkított lebonyolítás.

Márk ezzel kapcsolatban elmondta, első sorban az volt a furcsa számára, hogy egy teremben írta azokkal az osztálytársakkal a tesztet, akiket sajnos lassan két hónapja nem látott. “Mikor bementem aláírtam egy papírt, majd vettem a kikészített maszkokból és kesztyűből. A borítékot ezekben kellet átadni, de nem ezekben írtam az érettségit ,túl zavaró lett volna, hogy a maszk a látóteremben van, és gumikesztyűben sem írtam még soha semmit. Egy teremben mindössze hatan voltunk, a mosdóba is csak védőfelszerelésben mehettünk ki” – mesélte.

Nem volt idén ballagás, ez hatalmas űrt hagy a lelkében. “A ballagás a mi hiányzó csatajelenetünk”

“A ballagás történetesen sehogy sem zajlott, ami még szomorúbbá teszi, hogy én 12 évig jártam ebbe az iskolába, 12 éven keresztül járkáltam ki-be az ajtóin, de egy ballagásom sem volt, mert 6 osztályos gimnáziumba jártam, így 8.-ban nem volt és most sem volt lassú menetelés az iskola falai között. Emiatt a ballagás sajnos nem élményeket és egy méltó búcsúzást adott, hanem egy óriási ürességet és űrt hagyott maga után, mind a szívemben, mind az emlékeim között, és azt hiszem ezt minden osztálytársam és évfolyamtársam nevében kijelenthetem, sőt mindenki nevében, aki idén ballagott volna. Kissé ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor egy filmben egy borult elméjű ember az uralma alá hajtja a világot, erre a hősök összegyűlnek, kész a terv, a következő jelenetben pedig mindenki boldog és felszabadult a világ. Igen, kimaradt viszont a csatajelenet, ami szintén hagyhat a nézőben hiányérzetet, hisz ez igencsak fontos egy ilyen filmben, a ballagás a mi hiányzó csatajelenetünk.”

Tóth Márk tervei szerint a Szegedi Tudományegyetemen  folytatja tanulmányait, ha felveszik. Mérnök szeretne lenni. Matematikából pedig emelt szintű tesztet fog írni.

Holnap a matematikával folytatódnak a középszintű írásbeli érettségik.

Minden végzősnek sok sikert, eredményes szereplést kíván Szerkesztőségünk!