Blogstar: Érettségből is megbukott az ellenzék

Dupla bukta. Igaz, az érettségi vizsgák csak holnap kezdődnek, de tapasztalatból mindannyian tudjuk: odáig el is kell jutni. Azaz éveken keresztül túl kell jutni az elénk állított szellemi akadályokon, egyes fölötti érdemjegyeket kell szerezni.
Nem mindenkinek sikerül ez.
A politikai érettségi vizsga ugyanis szombaton volt, a rendszerváltó magyar országgyűlés megalakulásának 30. évfordulóján, de a padsorok nem csak a járvány miatt voltak foghíjasak. Egy olyan ünnepi és kegyeletteljes aktus volt ez, amelyen még azok a nyikhajok is részt vehettek (volna), akik három évtizeddel ezelőtt a csattogós lepkéről is csak álmodoztak.
Most meg bugyuta öntudatuk teljében bojkottálták ezt az ülést. (Demagógia jön: ezt az ünnepi ülést a rendes ülésszak keretében tartották, azaz fizetésüket – nem keveset, mert azt éppen most emelték meg… -, azért kapják, hogy ellássák munkájukat, részt vegyenek a T. Ház ülésén, et cetera. Kéretik fizetés nélküli szabadságnak tekinteni és az erre a napra esedékes lóvét befizetni valamelyik járványalapba.)
Hülyék. Ugyanis: ha nem lett volna az, ami 30 évvel ezelőtt megtörtént, akkor még a bojkott kifejezést sem mernék mondani, leírni.
Tiszteletlenek. Kényük-kedvük szerint minősítik a rendszerváltás miniszterelnökét, Antall Józsefet. Gúnyosan nevettek, amikor Darvasi László „parókás bohócnak” minősítette rákműtétje után Antallt, akit Horthy-restaurátornak, látens antiszemitának állítottak be 1990 és 1993 között, majd a második Orbán-kormány idején – ugyanazok – már szent példaként, politikai zseniként és úriemberként beszéltek róla, csak mert az Orbán-fóbiás politikai kommunikáció éppen úgy kívánja. A rendszerváltó parlament és kormány – utólag is igazolva Antallt – valóban kamikáze módon működött. De nélkülük ma nem tartanánk itt. Nélkülük nem lennének szabad és demokratikus választások, jogbiztonság – egyszer talán majd IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS is lesz jogszolgáltatás helyett -, piacgazdaság. Ezt illett volna megköszönni, főleg az olyanoknak, mint Gy. Ferenc, akik ennek köszönhetik gazdasági boldogulásukat és politikai túlélésüket. Mert mondjuk lehetett volna olyan döntés is, 30 évvel ezelőtt, hogy aki a komcsi párt (MDP-MSZMP-MSZP) és fiókszervezetei (KISZ-DEMISZ- IFJÚ GÁRDA) vezető tisztviselője volt, annak SOHA ne lehessen közéleti szerepe, soha ne indulhasson tisztségért az új érában, satöbbi. Nem ez történt. Magyarul: tiszteletlenség nem fejet hajtani a vér nélküli változást végrehajtók előtt. (És nem Fejti György meg Barabás elvtársra gondolok.)
A Mi Hazánk képviselőin kívül a teljes magyar ellenzék kapitálisan megbukott a politikai érettségi vizsgán.
Már csak egy kérdés maradt bennem: egyáltalán miként juthattak el a vizsgáig?