Súlyos az aszály, lehet az idei nyáron megdől a hazai abszolút melegrekord?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat egy érdekes tanulmányt tett közzé honlapján, amelyben az elmúlt hónapok időjárását elemzik, kitérnek benne minek tudható be az elmúlt hetek, sőt elmúlt hónapok szárazsága. A tanulmányban arra is kitérnek az előttünk álló időszakban, a nyáron mire számítsunk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatának előzetes adatai szerint 2020. április 1 és 29. között országosan 8,8 mm csapadékot összegeztünk, mely az áprilisra jellemző 44 mm átlagértéknek mindössze 20 százaléka. Ezzel valószínűleg ez a hónap a harmadik helyre kerülhet a legszárazabb áprilisok 1901-től kezdődő rangsorában.

A 30 napos csapadékösszeg országos átlagban 2019. október 1. és 2020. április 27. között és a 30 napos csapadékösszeg 1981-2010-es sokévi átlaga.

Az immár 120 éves idősorból a tíz legszárazabb helyen olyan áprilisok állnak, amikor az 1981-2010-es csapadékmennyiség legfeljebb 40%-a érkezett hazánk területére. 2007 után 1946-ban és korábban 1939-ben volt extrémen aszályos az április, de a közelmúltból 2009, 2015 és 2018 is nagyon száraznak adódott. Míg 2018-ban a száraz április egyben rekordmeleg is volt, addig idén a havi középhőmérséklet inkább a sokévi átlag közelében alakult a hónap elején több hullámban zajlott hidegbetörések miatt.

A háromhavi standardizált csapadékindex (SPI3) területi eloszlása 2020 márciusában

•  Mi az oka a száraz időjárásnak?

A tartósan kevés csapadék hátterében gyakran nagytérségi cirkulációs folyamatok állnak. Több hónapra visszatekintve látszik, hogy tavaly októberben és idén januárban is a szokásos csapadékmennyiség alig fele érkezett (2a. ábra). A Közép-Európa felett, illetve tőlünk észak, északkeletre kiépült markáns magas légnyomású légköri képződmények ősszel szőlőérlelőek voltak, idén januárban a hideg, zúzmarás, nagy légszennyezettséggel járó hideg légpárna tartós fennmaradásáért voltak felelősek.

Az enyhe, csapadékos február miatt hamar megindult a vegetáció, de a tavaszi fagyok március végén és különösen április 2-án az éppen virágzó gyümölcsösökben jelentős károkat okoztak.

• Milyen volt a legszárazabb április 2007-ben?

Az legszárazabb április 1901 óta hazánkban 2007-ben volt, akkor csupán 1-2 nap volt eső és országos átlagban mindössze 2,6 mm csapadékösszeg adódott, amely a sokévi átlag alig 6 %-át jelentette. Szabolcsban lefagytak a gyümölcsösök és a tűzoltóknak számos nagykiterjedésű tűzesettel kellett megküzdeniük. 2007-ben ugyan a következő hónapokban megérkezett a csapadék, az SPI1 index pozitívba váltott, de júliusban újra szárazság alakult ki. Abban az évben az egyik komoly hőhullám alatt, 2007. július 20-án megdőlt az addigi hazai abszolút melegrekord: Kiskunhalason a napi csúcshőmérséklet elérte a 41,9°C-ot.

• Mire készüljünk?

Hazánkban az elmúlt év, 2019 rekordmeleg volt. Megelőzte 2018-at, ami szintén 12 °C feletti évi középhőmérsékletű volt. 2019 májusa óta 2020 áprilisáig minden hónap melegebb volt az 1981-2010-es sokévi átlagnál. Az európai Copernicus program C3S szolgáltatása keretében elérhető, több szolgáltató által készített szezonális előrejelzések szerint a térségünkben a következő 3 hónap a sokévi átlagnál melegebb lehet. Az elkövetkezendő hónapokban fontos lenne, hogy országosan jelentős csapadék érkezzen, mivel a száraz időjárású nyarakon gyakran komoly hőhullámok alakulnak ki, melyek akár őszig kitarthatnak. A forró nyári hónapokban mindig gyakoriak a rövid, de heves csapadékesemények, melyek lokálisan károkat okoznak.

Borítókép:/illusztráció: pixabay.com