Így menthető meg a pénz, ha lejár a Szép-kártyán lévő egyenleg

Még 2018-ban az a szabály vonatkozott a Széchenyi-pihenőkártya (Szép-kártya)-egyenlegekre, hogy ha a feltöltést követő második év május 31-ig nem használta fel a dolgozó, akkor ezt az összeget a szolgáltató visszautalta a munkáltatónak. Úgy változott 2019-ben ez a szabály, hogy

a feltöltést követő második év május 31-ig fel nem használt egyenleget már nem utalja vissza a szolgáltató a munkáltatónak.

Idén új módszertan lép életbe

Azoknál a dolgozóknál, akik már átszerződtek a szolgáltatójukkal az új rendszerre, idén az új módszertan lép életbe a jelenleg érvényes szabályok szerint – mondta el a hirado.hu-nak Fata László juttatási szakértő. Ha valaki 2020. május 31-ig nem használja fel a teljes 2018-ban feltöltött egyenlegét, akkor a határidő előtt két hónappal a szolgáltató értesíti erről. Ha a Szép-kártya birtokosa mégsem költi el ezt az összeget május 31-ig, akkor ezután is rendelkezésére áll majd, de maximum havi 3 százalék költséget vonhat ebből a szolgáltató a fenti határértéket figyelembe véve. Száz forintnál alacsonyabb összegű fel nem használt pénzösszeg esetén a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.

Ha nem akarjuk, hogy költséget számítson fel a szolgáltató, megtehetjük azt is – hívta fel a figyelmet –, hogy május 31-ig lefoglaljuk a nyaralást, és a Szép-kártyán lévő pénzből előleget, foglalót fizetünk.

Ritkán előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló ez idáig nem szerződött újra a Szép-kártya-szolgáltatóval, akkor a 2018-ban feltöltött és el nem költött egyenlegét idén a szolgáltató a korábbi rend szerint visszautalja a munkáltatónak.

Szabadnapok a cafeteriakeret terhére

A munkavállalók cafeteriakeretük terhére vásárolhatnak fizetett szabadnapokat. Ezt a következő lépésekkel lehet megoldani, ha még nincs benne ez a lehetőség az adott cég cafeteria rendszerében, akkor első körben vissza kell vonni a jelenlegi szabályzatot, majd létre kell hozni egy újat, amiben már ez is szerepel..

Az új szabályzatban meg kell határozni, hogy egyes munkavállalók, munkakörök vagy fizetési osztályok esetén egy szabadnap igénylésével mekkora összeggel csökken a cafeteriakeret. Fontos, hogy a szabályzatnak azt is tartalmaznia kell, hogy az igénylő munkatársak milyen módon tudják igénybe venni ezt a szabadnapot.

Ezt követően aztán a munkavállalók ismét nyilatkoznak a fennmaradó keretükről, és választhatják ezt az opciót is.

Érdemes átmeneti rendelkezésként beletenni az új szabályzatba, hogy ha valaki nem igényel ilyen szabadnapokat, akkor az év eleji választó nyilatkozata érvényben marad. Így csak azokat kell újra nyilatkoztatni, akiket érint ez a változás – ismertette Fata László.

Óvoda, bölcsőde, kultúra, sport

Egyre több munkáltató és munkavállaló szembesül azzal, hogy az év elején igényelt cafeteriaelemeket bizonytalan ideig nem tudják a tervezett mértékben igénybe venni a dolgozók. Ráadásul az adómentessége miatt az érintetteknél népszerű juttatások felhasználása került veszélybe.

Az óvodai, bölcsődei költségeket, kulturális, sportrendezvény-belépőket a munkáltató leggyakrabban a nevére szóló számla alapján téríti meg a munkavállalói számára. A jelenlegi helyzetben azonban az említett rendezvények elmaradnak, és sok gyermek nem megy óvodába, bölcsődébe, így nem is keletkezik ilyen költsége a szülőknek.

Ezt teheti a munkáltató

Amennyiben a munkáltató szabályzata rendelkezik arról, hogy mi történik azokkal az összegekkel, amelyekről a munkavállaló nem hoz számlát, akkor érvényesítheti ezt az általános módszertant.

Adómentes juttatások esetén azonban a munkavállaló jelentősen kevesebb juttatást kaphat,

ha például jövedelemként adózó pénzt fizet ezek helyett a munkáltató – közölte Fata László.

A másik rugalmas megoldás lehet, hogy az elkövetkezendő hónapokban fel nem használt összeget időben átütemezve, majd a második fél évben keletkezett számlákra fizeti ki a munkáltató. Ennek feltétele, hogy az év hátralévő részére eső számlák lefedjék a munkavállaló által igényelt összeget.

Sok esetben azonban elképzelhető, hogy nem lesz lehetőség az igényelt juttatások tervezett módon történő megvalósítására. Ilyenkor dönthet úgy a munkáltató, hogy engedélyezi, hogy a munkavállalók a fel nem használt összegekről ismét nyilatkozzanak. Ezzel a nyilatkozattal érdemes lehet megvárni azt az időszakot, amikor már látható, miből milyen mértékű költsége keletkezhet a munkatársaknak.

Forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció