quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Vásárhely24.com archívum

Mit tehetünk a fecskék védelmében?

2020. április 26.

A füsti-, a molnár- és a partifecskék állománya az elmúlt 15–20 évben folyamatosan csökken. Leginkább az élőhelyek nagymértékű átalakítása, a települési szúnyogirtás, a mezőgazdaságban használt vegyszerek, az emberi zavarás, a fészkek pusztítása veszélyezteti őket. A 2019-es statisztika alapján kétmillió fecske hiányzik hazánkból, ennek egyik oka, hogy megváltozott az állattartó kultúra.

Ezelőtt ötven-száz évvel az emberek tartottak otthon lovat, tyúkot, disznót, tehenet. Ahol állatot tartottak, ott megjelent a légy, ahol pedig megjelent a légy, ott megjelentek a fecskék – mondta Lehoczky Krisztián, a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnöke az M1 Kék bolygó című műsorában.

A füsti fecskék jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építik. Ez a faj erősen kötődik az állattatáshoz, így mivel a csökkenő állattartás miatt kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban, a füstifecske-kolóniák egyre inkább elnéptelenednek.

Még nehezebb a helyzetük a városban az intenzívebben lakott részeken fészkelő fajoknak, hiszen ott a rovarok mennyisége olyan drasztikusan csökkenhet időről időre, ami miatt beállnak a táplálékhiányos időszakok – mondta Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.

Több veszélyforrás: rovartirtó szerek, klímaváltozás

A rovarirtó szerek kiemelten veszélyesek az őszi, vonulás előtti időszakban, amikor az egyedek az átlagos táplálékmennyiség két-háromszorosát fogyasztják, és a felesleget zsír formájában raktározzák.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, ebben az időszakban a fecskék sokkal többet esznek, sokkal több mérgezett rovart fogyasztanak.

A méreganyag a táplálékból inaktív formában raktározódik

a zsírban, és ezt a zsírt a madár maximum öt nap alatt felhasználja. Ez azt jelenti, hogy a zsírban elraktározott méreganyag hihetetlen gyorsasággal és nagyságrendben önti el a szervezetét, bár Magyarországon mérgeződött meg az adott madár, de majd Afrikában fog elpusztulni.

Az egyik legkomolyabb problémát az éghajlatváltozás jelenti, hiszen az extrém száraz, vagy a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése jelentősen tizedeli a populációkat.

A vonuláskor a stratégiai fontosságú pihenő- és táplálkozóhelyek megszűnése mellett az időjárás rendkívüli változékonysága is nehezíti a madarak életét. Az egyre korábban beköszöntő tavaszhoz, kései fagyokhoz nincs idejük alkalmazkodni. A hazaérkező fecskék pedig nem lehetnek biztosak abban, hogy még van hol költeniük. Ez fenyegeti a partifecskéket is.

Európa-szerte eltűnnek azok a partfalak, amelyekbe évente újabb és újabb fészkeiket áshatnák ezek a kis madarak. Egyik legjelentősebb élőhelyük és maradványállományuk a Felső-Tiszán található.

A statisztikák szerint száz partifecskéből csak negyven éli meg a következő költési időszakot,

és még mindig előfordulnak szándékos fészekleverések. Sajnos ezek az életterek egyre inkább eltűnnek, és ezt az alfajt jelentős mértékben érinti az emberi pusztítás és zavarás. A három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb.

Védeni kell ezeket a hasznos madarakat

A Mályiban található madármentő állomás foglalkozik bajba került fiókákkal is. Előfordulhat, hogy a kiesett madárkán magunk próbálunk segíteni, de nem mindegy hogyan. A szakértők felhívják rá a figyelmet, hogy először tájékozódjunk a megfelelő oldalakon arról, hogy hogyan helyezzük el, mivel etessük.

A kétmillió fecske hiánya körülbelül kétezer tonna, potenciálisan betegséget terjesztő vagy kártevő rovartöbbletet jelent. Most, amikor a járvány miatt többet tartózkodunk otthon, törődjünk hasznos madarainkkal.

Hazánkban évtizedek óta csökken a füsti, molnár- és partifecskék száma. Bár a veszélyforrásokat leginkább nemzetközi szintű összefogással lehet befolyásolni, mi magunk is hozzájárulhatunk a fecskefajok megóvásához.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyermekeknek szóló weboldalán, a csipogo.hu-n még az óvodásokra is gondolnak.

Forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció, mti