Biztosított az ország élelmiszer-ellátása

Biztosított az ország élelmiszer-ellátása, az Agrárminisztérium folyamatos kapcsolatban van az élelmiszerellátó-lánc szereplőivel – mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
Zsigó Róbert hangsúlyozta: Magyarország élelmiszerbiztonsági rendszere az egyik legjobb és legstabilabb Európában.
Az elmúlt időszak intézkedéseit összefoglalva elmondta: a koronavírus-járvány kezdetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján létrehozták a koronavírus aloldalt, ahol számos tájékoztató anyag, hatósági útmutató található. A Nébih “támogató szemlékkel segíti a vállalkozásokat”, ellenőreik “alapvetően nem büntetnek, hanem tanácsokat adnak” – mondta.
Ismertette: húsvét előtt egyszerre 64 véletlenszerűen kiválasztott üzletben jártak ellenőrök, vagyis valamennyi Magyarországon működő élelmiszeráruház-láncot ellenőrizték. A szemléken alapvetően három területre fókuszáltak: a személyi higiénia szigorú betartására, a csomagolatlan, fogyasztásra kész áruk védelmére, valamint a berendezések tisztán tartására és fertőtlenítésére.
Az “áruházláncok jól vizsgáztak, nemcsak elegendő élelmiszer áll rendelkezésre, de azok beszerzése során is biztonságban tudhatjuk magunkat” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy az ellenőrzés adatai megtalálhatók a Nébih honlapján.
Elmondta: a vizsgálat szerint a bevásárlókocsikat, -kosarakat szinte minden áruházláncnál napi rendszerességgel mossák, ezek fogantyúit pedig általában műszakonként vagy annál is gyakrabban fertőtlenítik.
Az üzletek 73 százaléka nem gondoskodott a bejáratnál készfertőtlenítőről vagy kesztyűről, de az üzletek vásárlóterében mindenhol rendelkezésre álltak a “higiénikus vásárláshoz szükséges egyszer vagy többször használatos eszközök”.
A boltok kétharmadában naponta többször fertőtlenítik a hűtők, tárolók fogantyúit, az áruszalagokat és a bankkártya-terminálokat.
Zsigó Róbert arról is tájékoztatott, hogy a közétkeztetésben is ellenőriztek, az elmúlt időszakban 230 helyen jártak a Nébih ellenőrei. A problémák között említette, hogy a dolgozók nem mindig fordítottak kellő figyelmet a személyi higiéniára és az egyéni ételhordók tisztaságára. Ugyanakkor szinte mindenhol alaposan hőkezelt, így biztonságos élelmiszereket tartanak az étlapon.
Szót arról is: megteremtették annak lehetőségét, hogy a szeszfőzdék és a szeszesital-gyártó üzemek átállhassanak fertőtlenítőszer-gyártásra. Az érdeklődő vállalkozások a Nébihnél jelentkezhetnek.
Zsigó Róbert közölte: a Nébih oldalán a vásárlók is számos tájékoztatót találhatnak, a napokban készült el a legújabb, letölthető tájékoztató a vásárlási és konyhai higiéniáról.
Az államtitkár megemlítette továbbá, hogy a Nébih honlapján létrehoztak egy termelőkereső felületet, ahol a helyi termelők regisztrálhatnak, és így könnyen megtalálhatják őket potenciális vásárlóik.
Operatív törzs: új szabályok a Nyugat-Európába tartó vendégmunkások belépésére
A Nyugat-Európába tartó ukrán, román és szerb vendégmunkások csak meghatározott, négyórás időtartamban tudnak belépni Magyarország területére. Feltétel az is, hogy nem mutatják a koronavírus-fertőzés jeleit, igazolják, hogy megfelelnek a schengeni beutazási feltételeknek és igazolásuk van arról, hogy a célországba bejutásuk biztosított – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa.
Kiss Róbert közölte: Röszkénél, Nagylaknál és Záhonyban naponta négy órát biztosítanak a vendégmunkások belépésére, a belépésnél sárga figyelmeztető jelzést helyeznek el a járművön, amellyel csak a kijelölt tranzitútvonalon szabad közlekedni. A vendégmunkások kilépésére is idősávot határoztak meg.
A Magyarország területére belépő vendégmunkások számára írásos tájékoztatót adnak át a megszabott idősávokról, de szóban is felhívják a figyelmüket a szabályokra. Az új határforgalmi ellenőrzési rendszer azt célozza, hogy a Nyugat-Európába tartó vendégmunkások a lehető legrövidebb idő alatt hagyják el az országot – tette hozzá.
Az alezredes a kijárási korlátozásról szólva elmondta, itthon az emberek a legtöbbször azzal szegik meg a szabályokat, hogy nem a megfelelő indokkal hagyják el a lakóhelyüket, és gyakran nem tartják be a meghatározott távolságot egymás között. Kisebb számban fordul elő, hogy az üzletekbe nem a számukra kijelölt idősávban mennek vásárolni, illetve vendéglátóhelyen nem a megengedett célból tartózkodnak.
Ismertette: Rajkánál és Hegyeshalomnál vannak jelenleg kisebb fennakadások a belépő teherforgalomban.
A kijárási korlátozás március 28-i bevezetése óta 27 497 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 14 946 figyelmeztetés, 6568 helyszíni bírság és 5983 szabálysértési feljelentés volt.
A járvánnyal összefüggésben 255 büntetőeljárás indult, amelyből 65 rémhírterjesztés, 26 közveszéllyel fenyegetés, 13 járványügyi szabályszegés és 73 csalás miatt, ezekkel kapcsolatban 49 gyanúsítottat hallgattak ki.
Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Róbert elmondta: hatósági házi karanténban lehet otthonról dolgozni, a hatályos szabályozás a munkához való jogot nem érinti, mindössze annyit rögzít, hogy a kormányhivatalok nyilvántartásba veszik az ilyen karanténban levőket, majd a rendőrség ellenőrzi, hogy az érintettek betartják-e a szabályokat.
Megjegyezte: tovább csökkent, 11 172-re a hatósági házi karanténban lévők száma, hétfőn 615 emberrel szemben rendelték el ezt a korlátozó intézkedést. Az ilyen karanténban lévőket már több mint 260 ezer alkalommal ellenőrizték – tette hozzá.
Országos tisztifőorvos: kétezer fölé nőtt az igazolt fertőzöttek száma
A Pesti úti idősotthonban 27-re nőtt az elhunytak száma, a második körös mintavétel 58 új gondozott és 4 dolgozó fertőzésére derített fényt – mondta az országos tisztifőorvos és közölte, hogy kétezer fölé nőtt az igazolt fertőzöttek száma.
Müller Cecília kifejtette, a fertőzötteket az intézményben el kell különíteni és fokozott orvosi felügyelet mellett kell vizsgálni, hogy megbetegszenek-e. A vizsgálat még zajlik. Akik az otthonból kerültek kórházba, jó általános egészségi állapotban vannak – mondta -, hozzátéve: két negatív laborvizsgálat után kerülhetnek vissza az otthonba, ahol a honvédség segítségével már elvégezték a fertőtlenítést.
Az országos tisztifőorvos kitért arra, hogy országosan húsz idősotthon érintett a fertőzésben, háromban nagyobb számú megbetegedést észleltek, a többiben jobbára csak egy-két fertőzöttet találtak, akiket regisztráltak és figyelnek, hogy jelentkeznek-e tünetek. Ezek az esetek az otthonok életét kevéssé érintik – jegyezte meg.
Ezzel kapcsolatban kiemelte azt is, zajlik az idősotthonok ellenőrzése, és a honvédség segítségével megkezdődik fertőtlenítésük is, először azon intézmények kerülnek sorra, ahol találtak fertőzöttet, aztán a többi.
Az országos tisztifőorvos beszélt arról is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője a napokban értékelte a magyar járványügyi helyzetet, és megalapozottnak tartotta azt a tesztelési módot, amit Magyarország követ. Az irodavezető szerint Magyarországon megfelelő számú és kiterjedtségű tesztelés zajlik; a világszervezet egy igazolt fertőzött környezetében tíz tesztelést tart szükségesnek, ezzel szemben Magyarországon harmincat végeznek el – ismertette.
A május 3-a körülire prognosztizált járványcsúcsról megismételte, hogy ez nem a járvány végét jelenti. Az, hogy ez a “plafon” mennyi ideig tart, előre nem lehet megmondani, ez egy hosszabb időszak is lehet – tette hozzá, kiemelve, hogy ebben az időszakban járványügyi szempontból az egy-két napos adatokból még nem lehet következtetéseket levonni.
Az országos adatokról szólva a szakember elmondta, keddre 2098-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, 213-an hunytak el a betegség következtében, és 287-en felgyógyultak. Kórházban 842 embert ápolnak, közülük 82-en szorulnak lélegeztetőgépre, ők súlyos állapotban vannak. Kérdés kapcsán közölte, Magyarországon eddig nem tudnak olyan esetről, hogy egy egészséges ember halt volna bele a koronavírus-fertőzésbe, de nemzetközi példák erre is vannak már.