Gyász Vásárhelyen: elhunyt Ocsovszky László

Szombaton érkezett a szomorú hír, életének 78-ik évében elhunyt Ocsovszky László.

Ocsovszky László 1943 február 2-án Kolozsváron született. Onnan Fábiánsebestyénre, majd Vásárhelyre költöztek. 2007-ben így írt magáról:

A háború hamarosan beleszólt, alig életembe. Anyám, egyetlen bilivel, végighurcolt fél Európán, Apámat követve a háború idején. A betűvetést és az olvasást, petróleum lámpa mellett, Fábiánsebestyénen, később Hódmezővásárhelyen tanultam. Máig élő, és visszatérő, maradandó emlékeim a kis falu életéhez kötődnek. Írásaimban nagyobbrészt az ott megismert emberek alakjai jelennek meg, vagy formálódnak a változó mondandóhoz. Nyugtalanságom, érdeklődésem és a körülmények sokfelé elcsalogattak. Voltam segédmunkás, kultúrház igazgató, dekorációs, egészségnevelő, gépkocsi-vezető oktató, újságíró, lapalapító-főszerkesztő, televízió és rádió munkatárs. Eközben írtam, festettem. Irodalmi érdeklődésemet a korán kezdett olvasás irányította, versek, novellák biztatták, amit a kapott díjak erősítettek.

No, meg az idős mesterek, Bibó Lajos, Galyasi Miklós, Moldvay Győző, közelsége.

Kötetben kevés alkalmam volt megjelenni. Mindössze egy gyerekeknek szóló történelmi verses kifestő (Holler László rajzaival) Pusztaszer címmel, Anyám, Hazám címmel egy lírai esszékötet valamint Változatlan szavak, XXIII. Gizella (oratórium) címmel verses kötetem látott napvilágot.

A képzőművészet, barátaim környezetében, velem élt. Az országban több helyen nyílt kiállítás táblaképeimből és faragott bőr-képeimből.

Ocsovszky László lapot alapított, vezetett, főszerkesztett Vásárhelyen, hírszerkesztője volt sokáig a 1996-97-ben induló Rádió 7-nek, számtalan verset és novellát írt, sokat festett, legmegkapóbb képei szüleiről, és Vásárhelyről születtek, lelkes városvédő és lokálpatrióta volt.