quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Gazdaságvédelmi Akcióterv: itt vannak a legújabb intézkedések részletei

2020. április 16.

Egy ilyen helyzetben nem elvenni, hanem adni kell, és nem ingyenpénzzel lehet orvosolni a problémákat, hanem a munkahelyek megőrzésével és támogatásával – hangzott el azon az online háttérbeszélgetésen, amit Schanda Tamás, György László és Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárai tartottak.

A kormány legfőbb feladata, hogy lassítsa a járvány terjedését, és felkészítse az egészségügyet a tömeges megbetegedési szakaszra – mondta Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy Magyarország jó állapotban került bele ebbe a helyzetbe, Európa sereghajtóiból az éllovasok lettünk az elmúlt tíz évben. A gazdasági károk minimalizálása a legfőbb cél.

Történelmi léptékű gazdasági lépések kellenek, a munka megkezdődött, és folyamatos – mondta Schanda.

A legfontosabb intézkedések a bértámogatás, az adócsökkentés, a kamatmentes, nulla százalékos hitel, a hiteltörlesztések felfüggesztése, és a 13. havi nyugdíj visszaépítése.

Egy ilyen helyzetben nem elvenni, hanem adni kell – hangsúlyozta Schanda Tamás. Nem ingyenpénzzel lehet orvosolni a problémákat, hanem a munkahelyek megőrzésével és támogatásával – tette hozzá.

Nagyon sok vállalkozó érdeklődik

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy legfontosabb lépések az innovatív munkakörben dolgozók megtartása, és a bértámogatás biztosítása. Közölte, hogy július 1-től két százalékponttal csökken a szociális-hozzájárulási adó. Az ügymenetek hatékonyabbá, digitalizáltabbá válhatnak a mostani veszélyhelyzetben – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy elindult a VALI nevezetű portál, ami a vállalkozásoknak segít. Eddig több mint 23 ezren keresték fel – tette hozzá. Eddig 100 térítésmentesen elérhető képzést írt össze a minisztérium, ami segítheti a cégeket – hívta fel a figyelmet György László. Mindez nagyban segítheti a magyar gazdasági struktúraváltást is – tette hozzá.

Az új munkahelyek teremtésével kapcsolatban hat nagy projekt van. Az egyik az azonnali online továbbképzések biztosítása, a Diákhitel Plusz meghirdetése. Több informatikai online-képzés fog indulni a következő időszakban – mondta György László.

Ezekre a képzésekre korábban pont a most nehéz helyzetbe kerülő turisztikai ágazatból érkeztek, és így 60-80 százaléknál nagyobb fizetéshez jutottak.

Most ismét megnyílik előttük a karrierváltás lehetősége, ráadásul egy 0 százalékos hitelhez juthatnak – tette hozzá. Minden vállalatcsoportra és ágazatra lesz kedvezményes hitel a jövőben – mondta György László.

Itt vannak a bértámogatás részletei

Bodó Sándor, az ITM  foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás lényege, hogy a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás a realitás. Jelen konstrukcióban azokra tudnak gondolni, akik legalább napi 4 órában tudnak foglalkoztatni.

A munkaadónak a 4 óráért fizetnie kell a járulékokat és a bért, míg a másik kiesett 4 órának a 70 százalékét az állam fizeti.

A maradék 30 százalék az egyéni fejlesztésre rendelkezésre álló idő. Ez utóbbit a munkaadónak kell finanszíroznia – mondta. Szakmai képzésekre kell gondolni az egyéni fejlesztési időben.

Példaként megemlítette: a 20 munkanap 50 százalékát a munkaadó fizeti (10 munkanap), 3 munkanap egyéni fejlesztésre fordítható (ezt is a cég fizeti), 7 munkanapot finanszíroz az állam, amikor nem kell munkát végeznie. Így jön ki egy átlagos dolgozó munkanap-száma ebben a rendszerben. A K+F szférában dolgozók átlagbére bruttó 797 ezer forint. Ennek a 40 százalékát igényelhetik a cégek, ami 318 ezer forint egy hónapra egy kutatóra – mondta.

Eddig egy cég több mint 500 dolgozóval jelentkezett be programba, ez havi szinten 30 milliós kiadást jelent majd állami részről – tette hozzá. Továbbfoglalkoztatást is kérnek a cégektől a három hónapos támogatás után – mondta Bodó. A cél, hogy a vállalkozások életképesen menjenek tovább a bértámogatás révén – mondta Bodó Sándor.

Forrás: origo.hu