Figyelem! A felelőtlen vásárhelyi gazdik most különösen veszélyeztethetik kutyáikat a határban!

A koronavírus járvány ellenére és/vagy dacára, a jó idő beköszöntével és a rókák (dúvadak) veszettség elleni vakcinázása miatti ebzárlat ellenére is viszonylag sokan kirándulnak, túráznak Hódmezővásárhely környékén – bár a nagyobb csoportban, egy helyen tömegesen megfordulók száma csökkent. Sokan kutyáikat is magukkal viszik ezekre a túrákra, és – sajnos – vannak közöttük olyanok, akik szabadon, póráz nélkül is futtatják jószágaikat. Veszélynek a kóbor kutyákon kívül, most azok az ebek vannak kitéve – jelen cikkünk fő témája kapcsán -, akiket gazdáik akár több száz méterre, vagy tíz percekre is elengednek egy-egy város környéki séta közben.

Több olvasónk jelezte, míg az ebzárlatról szinte semmiféle tájékoztatást nem láttak, egy másik plakát jól érhetően figyelmezteti a természetbe kirándulókat, főleg a kutyásokat. Ennek részleteiről, valamint az embert, főleg kisgyerekeket érintő esetleges veszélyekről is érdeklődtek olvasóink.

A város környékének több pontján – illetve amit mi láttunk és olvasóink is jelezték – így a Bodzási végén a fotónkon is látható plakát került kihelyezésre. Ezen az áll, a Návay Kornél Vadásztársaság területén megkezdte az ölőcsapdák kihelyezését a róka és az aranysakál állomány gyérítésének céljából. A felhíváson kérik a ebtartókat a kutyasétáltatás szabályainak betartására.

A részletek miatt megkerestük Albert Gábort, a társaság hivatásos vadászát.

A szakember hangsúlyozta, ezek a csapdák már nem hasonlítható a korábbi csapdákhoz, mely a legkisebb érintésre is elcsattant, ezek már nagyon biztonságos eszközök. Ezeket a csapdákat az átlagember – ide sorolva még a túrázókat is – természetjárási útvonalától távol, utaktól messze, a föld alá ássák be, ahol csak a dúvadak (pl. róka, sakál) találhatják meg. Az úgynevezett hattyúnyak típusú csapda csak akkor sül el, ha a célállat azt kiássa és a csaliként behelyezett csirkefejet elkezdi húzni. Emberre, kisgyermekre teljesen veszélytelen, nem is látható, sőt arra is volt már példa, hogy traktor ment át rajta és akkor sem oldott ki a szerkezet. Veszélyt a rókákon, sakálokon kívül csak azokra az ebekre jelent, akiket – mint fent is említettük – hosszabb időre és messzebb elengednek az ember közeléből. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kutya megérzi a föld alatti élelmet és elkezdi kiásni, és ha nincs a közelében a gazda, bizony megtörténhet a baj.

Albert Gábor kérdésünkre még elmondta, nemcsak ők, a többi vadásztársaság is használ hasonló csapdákat, így minderre például nemcsak a Bodzási végén, Körtvélyes környékén és Barci rét körül, hanem a városhatár más részein, pl a Rárósin is figyelni kell. A szakember végezetül a felelős kutyasétáltatásra hívta fel a figyelmet, akkor ugyanis nem történhet semmi baj.

A tájvédelmi körzetben (pl az árterek is ilyenek) egyébként sem szabad kutyát szabadon engedni – igaz máshol sem – itt a természetvédelmi őr (nem a vadász!) akár szankcionálhatja is a szabályszegőket.

A témához még hozzátartozik, hogy az utóbbi években, időről-időre egyre nőtt a rókák és az aranysakálok száma, térségünkben is. Számtalan hír született már az általuk okozott károkról, pusztításról, támadásuknak már kutyák, vadászkutyák is áldozatul estek. Így gyérítésük – még ha sokak szerint ez embertelen is – a vadgazdálkodás és az egyensúly fenntartása miatt feltétlenül szükséges.