quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020. április 16.

Április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján azokra a magyar származású zsidó honfitársainkra emlékezünk, akik a vészkorszakban pusztultak el: többségük Közép-Európa valamelyik haláltáborában végezte be életét 1944–45-ben. Az emléknapon Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója fejtette ki gondolatait.

A magyarországi zsidóság a magyar társadalomnak mindig is integráns része volt, s jelentős szerepet kapott Magyarországon – így Hódmezővásárhelyen is – a tizenkilencedik–huszadik században a gazdasági, társadalmi és politikai élet modernizációjában. A zsidóságnak – fogalmazott a múzeumigazgató – virágzó közösségei működtek a történelmi és a trianoni Magyarország-szerte, s azok jelentős társadalmi befolyással és gazdasági erővel rendelkeztek.

A történelmi kutatások bizonyítják, hogy bizonyos történelmi korokban hamisan, jogtalanul és politikai prekoncepcióktól vezérelve „vádolták” a magyar zsidóságot a magyar nemzethez való „hűtlenséggel” – mutatott rá Miklós Péter, emlékeztetve: a zsidóság helyzete az 1930-as években egyre bizonytalanabbá vált hazánkban. Előbb jogilag korlátozták, majd tulajdonuktól és családi életük szabadságától fosztották meg őket, később munkaszolgálatra hurcolták a férfiak egy nagy csoportját, majd gettókat jelöltek ki számukra, s végül a magyar zsidóság jelentős része az 1944 nyarán megindult deportálások következtében vált a holokauszt áldozatává.

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

– A zsidóság elvesztése nem csak egy vallási közösség elvesztését jelentette – mint Vásárhelyen, ahol a közösség mintegy fele vált a Soá áldozatává –, hanem az ország a magyar nemzethez, a magyar államhoz és a magyar kultúrához ragaszkodó polgárainak egy komoly rétegét veszítette el. Nem engedheti meg magának egy társadalom, hogy egy csoportját – még ha az vallási kisebbség is – kirekeszti, üldözi és megsemmisíti – szögezte le Miklós Péter.

– Erkölcsi kötelességünk megemlékezni az áldozatokról, s életben tartani a gondolatot, hogy a magyar zsidó közösségek tevékeny részesei voltak a modern Magyarország fölépítésének – zárta gondolatait a múzeumigazgató.