Vásárhelyi értékek: a Népkerti kisállomás
A megállóhely a belterület határán létesült, a környék jellegzetes kertes házairól kapta a Népkert elnevezést. A vásárhelyiek gyakran említik Kisállomás néven, maga az állomásépület is a Kisállomás soron található. Az állomásépület 1930-ban épült a népies szecesszió stílusjegyeit magán viselve. Jellegzetességei az épülethez kapcsolódó perontető vásárhelyi kerámiából készült díszes oszlopai és a perontető alatt elhelyezett ivókút. Az állomásépület tetejét a MÁV 2009-ben teljesen felújíttatta, ekkor vezették be a gázt is. 2013 tavaszán az állomásépület átesett egy jelentős renováláson is, ekkor a falait és a belső tereket újították meg. Az épület mellett szót érdemel az utastér vasúton szokatlan berendezése is: a várótermet népi stílusban készült padok, asztalok, tükrök és székek teszik egyedülállóvá. A Szentes és Szeged felé vezető pályák között a Fenyves és Kiskert utcák vonalán még látható a Szentest és Szegedet közvetlenül összekötő deltavágány földműve.
A 2018-as átépítés előtt a létesítmény vasútforgalmi szempontból a Kisállomás elnevezés ellenére sem volt állomásnak tekinthető, az országban egyedülálló módon megálló-elágazóhelyként üzemelt. (A másik ilyen szolgálati hely Vilonya-Királyszentistván volt a Lepsény–Veszprém-vasútvonalon, azonban ott megszűnt a személyforgalom). Az átépítés előtt a megállóhelyen két vágány helyezkedett el két külön peronnal. A Szeged (illetve Szentes) oldali váltókörzet hiánya miatt a megálló nem volt képes az azonos vasútvonalon közlekedő vonatok találkozásait lebonyolítani. (A Szentes felé haladó vonat találkozhatott a Szeged felől érkezővel, illetve Szeged felé haladó vonat találkozhatott a Szentes felől érkezővel. Ez elégséges is volt, mivel a megállóhely így is képes volt betölteni egyik fő feladatát, a Szentes-Szeged között utazók számára az átszállás biztosítását.) A személyforgalomban betöltött szerepe és az állomásépület jól sikerült rekonstrukciója ellenére a megállóhely a 2010-es években már nem felelt meg az utasforgalmi elvárásoknak. A peronok alacsonyak és rosszul világítottak voltak, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonal peronja pedig a két vágány közötti szűk helyre épült, ahol lehetetlen volt az utasok és a vonatok közötti biztonságos távolság megtartása. Hiányoztak a padok, a kerékpártároló és a kijelölt parkolóhelyek is. A 2010-es években a Szeged és Hódmezővásárhely közötti villamosjárat építéséhez kapcsolódva döntöttek a Kisállomás még fel nem újított részeinek átépítéséről.
2018 nyarán került sor a nagyvasúti létesítmények nagy léptékű átépítésére. A megállóhelyet április 4-én zárták le. A következő hetekben az állomás eredeti peronjait és vágányait teljesen visszabontották, majd átépítették. A létesítmény vágányhálózata jelentősen módosult, a szegedi és szentesi oldalon elhelyezkedő kitérők beépítésével a megállóhely vasútállomássá lényegült át. Az új vágányhálózattal megépített vasútállomásra elsőként a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal (I. vágány) újjáépített peronjához érkezett vonat 2018. augusztus 1-jén. Az átépítéssel az állomás peronelrendezése is változott, az egy szélső és egy középperon helyett két szélsőperon épült. Itt épült először sk+55 magasperon Csongrád megye területén.
A megállóhely komoly funkcióbővítés előtt áll. Hódmezővásárhely és Szeged között létesülő térségi villamosvasút (Tram-train) egyik állomása lesz, itt épül meg a kapcsolat a hódmezővásárhelyi villamosvonal és a Szegedre vezető nagyvasúti vonal között. Új vágánykapcsolat épül ki a szentesi és a szegedi vonal között, így forgalmi szempontból elágazóhelyből vonatkeresztezésre alkalmas állomássá válik a nagyvasúti megálló. Tram-Train vágányok és peronok épülnek, a villamos is külön kétvágányú állomást kap az állomásépület utca felőli oldalán. Itt lesz az üzemváltás helye, ahol a Tram-train járművek Hódmezővásárhely felé villamosként felsővezetékről, Szeged felé vonatként dízelüzemben közlekednek tovább.
forrás: wikipédia
fotók: Somogyi József
