quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

A koronavírus nemcsak fizikai, hanem pszichés károkat is okozhat

2020. március 29.

A töméntelen mennyiségű információ, amely a televízióból és az internetről éri az embert, az egyre több álhír és félinformáció fokozza a bizonytalanságot, és ez félelmet kelt. Ez azonban a jelenlegi helyzet természetes velejárója.

„Ha a félelemérzet huzamosabb ideig fennáll és kitölti a mindennapokat, ott már szorongásról van szó. Ezt az állapotot azonban odafigyeléssel és tudatossággal meg lehet előzni, és szeretteinknek, gyermekeinknek is segíthetünk” – mondta a hirado.hu-nak Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

A szülőnek először a saját félelmeivel kell megküzdenie,

mert csak ezután tud a gyermekének segíteni. A következő lépés, hogy a gyermek félelmeit, fantáziáit megismerje. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban rengeteg álhír terjed az interneten, de sokszor elég csupán egy valós információ töredéke is ahhoz, hogy a gyermek képzelete szárnyra kapjon és rémtörténeteket gyártson.

Át kell látni tehát, hogy mi van a gyermek fejében. Ha a gyermek ezeket nem tudja kivel megbeszélni, kiadni magából, az zavart okozhat benne. A szülő alapvető feladata, hogy támaszt nyújtson a gyermeknek. Fontos, hogy ne keltsen pánikot, a gyermekek különösen érzékenyek, nem lehet becsapni őket. Ha a szülők hajlamosak a pánikra, a gyermek is az lesz. Tehát a szülőnek először saját magában kell rendezni, hogy mitől fél igazából, és utána a gyermekhez kell fordulni, és az ő szükségleteit szem előtt tartva segíteni neki – magyarázta a szakpszichológus.

Beszélni kell a kialakult helyzetről a gyermek nyelvén.

Azt kell éreztetni a gyermekkel, hogy ami körülötte van, az stabil. Egyszerűen fogalmazva kell elmagyarázni, hogy miért kell otthon maradni, a kérdéseire pedig válaszolni kell. Ezáltal a gyermek kap egy kapaszkodót.

„Nem szabad ráparancsolni, hogy mosson kezet, hanem el kell magyarázni, hogy miért szükséges ez. A megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. El kell mondani, hogy ez egy veszélyes vírus, ami betegséget okoz, ezért megelőző lépéseket kell tenni. Jó lehetőség, hogy a higiénia fontosságára még inkább felhívjuk a figyelmét” – mondta a pszichológus.

Tudatosítani kell magában a szülőnek, hogy a gyermeket igazából egy dolog érdekli: az anya és az apa mindig elérhető legyen. Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb a fizikai kontaktus. Ilyenkor még jobban igénylik az érintést és a beszélgetést.

Természetes, hogy a gyermek nehezen viseli a bezártságot

Ha a gyermek már napok, hetek óta van otthon a négy fal között, természetes, hogy megviseli őt. Az ingerszegény környezetben a szülők is feszültebbé válnak, hát még a gyermekek, akiknek nagyobb mozgástérre van szükségük. Így a szülőnek számolnia kell azzal, hogy a gyermek egy idő után hisztissé válik, és ezt tudnia kell megfelelően kezelni.

A gyermekre sok esetben átragad a szülő feszültsége,

és erre reagálva viselkedik türelmetlenebbül. A legfontosabb, hogy a szülő soha ne fizikai erővel vagy kiabálással próbálja elérni a gyermeknél a kívánt viselkedést. Lényeges, hogy alaposan átbeszélje vele, hogy mi miért történik. Érdemes kialakítani egy napirendet, és ezt követni, így a gyermek mindig tudja, mikor mi következik, mire lehet számítani, és ez a keret ad egyfajta biztonságérzetet.

Továbbá, ki kell találni, mivel foglalható le leginkább a gyermek, ez mindenkinél eltérő, ugyan pluszmunkát jelent a szülőnek, de hosszabb távon beválik. Arra viszont oda kell figyelni, hogy a kisgyermeket játékkal foglaljuk le, és ne tanulással vagy kötelező jellegű olvasással, mert az nem fog működni – tanácsolta a pszichológus.

Ha egy családtag megbetegszik

„Ha egy ismerős vagy családtag elkapja a betegséget, azt semmi esetre sem szabad tagadni a gyermek előtt. El kell mondani neki, hogy mi a helyzet, és tudatosítani benne, hogy a család azért van, hogy a beteget ellássa és segítse a gyógyulását. Kerülni kell a pánikot” – fogalmazott.

A pszichológus arra is kitért, hogyha szóba kerül a halál fogalma, le kell tudni kommunikálni a gyermek felé, hogy ez mit jelent. Eltérő, hogy egy adott életkorban milyen kép van a gyermek fejében a halálról. Először ezt kell tisztázni, és meg kell tudni, milyen kérdései, milyen félelmei vannak. Ha sikerül ráhangolódni a gondolataira, lehet neki segíteni.

Forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció