Az élelmiszeripar lehet az egyetlen nyertese a koronavírus-járványnak

A naponta tízezrek által látogatott Róma lényegében szellemvárossá vált, alig láthatók emberek az utcán. Az olasz fővároshoz hasonlóan a gazdasági megtorpanás szimbólumának számítanak Budapest máskor zsúfolt helyszínei is. A március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet követően becslések szerint akár 70-80 százalékos visszaesést is produkált a magyar turizmus.

Napok óta pangnak a plázák, és a korlátozások miatt visszazuhant a szolgáltatószektor: a kulturális, a gasztro- és a rendezvényipar egyaránt. A koronavírus-járvány miatt az egész magyar gazdaság bajba került – erősítette meg március 16-án a parlamentben Orbán Viktor, miniszterelnök, aki két nappal később bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a vállalati és a lakossági hitelek törlesztésére moratóriumot hirdet 2020 végéig.

A kormányfő szerint a következő időszak intézkedéseinek célja, hogy minél több munkahelyet védjenek meg a vírus okozta károktól.

Trencsán Erika, money.hu vezető szerkesztője M1 Summa című műsorában elmondta, a kormány bejelentése mentőöv lehet ebben a nehéz időszakban mindenkinek, aki jelzáloghitellel rendelkezik.

Hozzátette, óriási segítséget jelent ez az intézkedés főként azoknak a családoknak, azoknak az adósoknak, akiknek a járvány miatt nehézzé vált a munkavégzés, vagy olyan szektorban dolgoznak, ahol már most lehet érezni a járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásait.

„A kormány már korábban jelezte: kész a 2020-as, valamint a 2021-es költségvetést is átdolgozni a koronavírus okozta károk miatt” – tette hozzá Regős Gábor, a Századvég szakértője.

Elmondta, a gazdasági hatások számszerűsítésekor figyelembe kell venni, hogy mely ágazatokat érinti a koronavírus, illetve hogy mennyire lesz tartós a hatása. Éppen ezért az idei költségvetésben a GDP egy százalékának megfelelő tartalékot, szükség esetén még több forrást biztosít a Pénzügyminisztérium a koronavírus-járvány miatt felmerülő kiadásokra.

„A bejelentett, de még részleteiben nem ismert új gazdaságvédelmi akcióterv a gazdasági károk enyhítését szolgálhatja” – jegyzi meg Madár István a Portfolio.hu vezető elemzője.

Madár István elmondta, jellemző, hogy az ilyen típusú válságoknál nem hatékonyak az általános, keresletélénkítő költekező programok. Hozzátette, célzottan kell segíteni azokat vállalkozásokat, amelyeket a kereslet kiesése, vagy a kínálati, termelési nehézségek komoly pénzügyi károkba taszítanak. Ebből a szempontból Magyarországon is hasonló típusú intézkedések képzelhetők el, például a kis- és középvállalatok számára nyújtott hitelek, vagy támogatások formájában.

A jegybank bejelentette, a Növekedési Hitelprogram átütemezésének engedélyezésével igyekszik segíteni a kis- és középvállalati szektort a nehéz időszakban.

Lóránt Károly, közgazdász szerint ugyanakkor várható, ha elmúlik a járványveszély, a vállalatok a kiesés egy részét képesek lehetnek ledolgozni. Ezzel párhuzamosan pedig a lakosság fogyasztási kedve is újra nőhet.

Lóránt Károly szerint, akik Olaszországban terveztek nyaralni, azok csak elhalasztják ezt a tervüket, tehát a kereslet nem fog megszűnni teljesen, így a kiesés előbb-utóbb behozható.

„A koronavírus-járvány okozta helyzet egyetlen nyertese az élelmiszerkereskedelem lehet”– jegyzi meg Regős Gábor, utalva a karácsony előtti bevásárlási rohamot idéző képsorokra a boltokból.

Regős Gábor elmondta, a januári kiskereskedelmi adatok kedvező helyzetről árulkodnak.

Hozzátette, amikor még a koronavírus helyzet nem is volt ennyire súlyos, akkor is jól tudott teljesíteni az ágazat. Februárban már elindult a tartalékolás, bespájzolás a tartós élelmiszerekből, így a februári, márciusi adat is jó lehet.

A magyar gazdaság 3,7 százalékkal növekedhet 2020-ban, a legrosszabb helyzetet vázoló forgatókönyv szerint viszont akár 0,3 százalékos visszaesés is elképzelhető. Utóbbi igen mély válságot feltételez, olyat, amikor a világgazdaság legfeljebb stagnál, az Európai Unió gazdasága pedig 2,5 százalék körüli mértékben zsugorodik.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció)