“Ha nincs a bótokba’ élesztő, ötessünk magunk kovászt!”

Olvasónk, a nyugdíjas Kati néni is tapasztalta, nincs élesztő a boltokban, így arra gondolt, megosztja az édesanyjától tanultakat. Bár személyesen is meg akarta mutatni, hogyan készül a házi kenyér lelke, a járványveszélyre való tekintettel úgy döntöttünk, telefonon írjuk le az eljárást, aminek eredménye nála már “érik” a polcon.

A recept a következő, melyet szándékosan ezekkel a szavakkal vetünk “papírra”:

Köll két púpos evőkanál liszt, ezt összekeveröm 3 evőkanál langyos vízzel. Lefedve, enyhe helyön, bent a lakásban hagyom pihenni égy napig.

Ezt, nagyjábúl ugyanabban az időpontban, mindön nap mög köll ismétölni, ugyanekkora mennyiséggel “ötetni” köll (újabb két púpos evőkanál lisztet, és 3 evőkanál langyos vizet adva hozzá) a masszát.

Ha lételik a négy nap, lehet készülni a kenyérsütésre. 1 kiló liszthöz köll 14 deka kovász. A sütés előtti este 14 deka kovászt összekeverünk 3 deci vízzel majd adunk hozzá 40 deka lisztöt. Elkavargatjuk, letakarjuk, röggelig pihenni hagyjuk.

Röggel adunk hozzá 60 deka lisztöt, 3 deci langyos vizet és égy deka sót. Jól kidolgozzuk, pihentetjük és kelesztjük. Ha mögkelt, átdagasztjuk, majd újra átdagasztjuk. Ezt kétször köll dagasztani. Eztán formázzuk, akár ketté is vöhetjük. Tetejit bevagdossuk, például zsilettpengével, aztán möhet a sütőbe. Először nagy lángon kezdjük sütni, majd vögyük léjjebb a sütőt. Közben van aki vízzel is mögkeni. Nagyjábúl égy óra alatt mögsül.

Így nemcsak kenyér, hanem az ilyen tésztából készült más termék, pl kenyérlángos is készíthető. Ezt manapság már tejföllel, baconnel és hagymával készítik, de régen volt, hogy csak friss zsírt csepegtettek rá.