A lúggal megcsonkított Renner Erika története /nyolcadik rész/

Renner Erika nevét 2013-ban ismerte meg az ország. Története a rendszerváltást követően kétségkívül az első olyan, nők ellen irányuló erőszak szimbóluma lett, amely Magyarországon sokakat megrendített, és amellyel legalább ugyanennyien éreztek együtt. Erika ugyanis a nyilvánossághoz fordult azután, hogy a nemi szervét és alsótestét lúggal brutálisan megcsonkító Bene Krisztán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori főigazgatója ellen indult nyomozást az Ügyészség másfél év után megszüntette.

Erika történetét bővebben először egy három részes sorozatban taglaltuk. Ez a 2013-as és 2019-es közötti időszakot ölelte fel és az első, összefoglaló része ITT olvasható.

A második részben ismertettük, hogy Bene Krisztián megbízásából az ügyvédje dr. Kadlót Erzsébet, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes volt a Kúria hivatkozása és ítélete, ezért kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalják újra harmadfokon. A beadványozó indoklása szerint ugyanis Bene Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) 2019. november 5-én döntenie kellett volna Bene Krisztián alkotmányjogi panaszáról, erre viszont azon a napon nem került sor. Ezzel kapcsolatosan aztán lapunk a hódmezővásárhelyi, Szemző Margit ügyvédnőt hívta segítségül. A vele készült interjú IDE kattintva olvasható.

Majd a harmadik részt a 2019. november 19-én napvilágot látott a hírre alapoztuk, miszerint a benyújtott panaszról azon a napon állítólag tárgyalt az Alkotmánybíróság. A panasz alapja az volt, hogy a Kúria jogerős ítélete alkotmányellenes, mivel megfosztották Bene Krisztiánt az érdemi felülvizsgálat jogától amiatt, hogy a Kúria a jogerős ítéletét a 2019 júliusában életbe lépett új Btk. szerint hozta meg, míg a per még a korábbi Btk. szerint zajlott. Ekkor úgy döntöttünk, megkérdezzük magát, Renner Erikát, az immár akkor hat éve húzódó eseményekről. A vele készült interjút ITT tudják elolvasni.

2020. január 16-án aztán újabb fordulatra került sor, amiről az nlc.hu-ról szereztünk tudomást. Erika 2017 decembere óta polgári per keretében próbál kártérítést megítéltetni a bírósággal az elkövetőtől. Azt hiszem kijelenthetem, hogy sokunk szerint jogosan teszi mindezt. Erika ugyanis határozottan úgy gondolja, hogy nem az áldozatoknak kell viselniük a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket, hanem a jogerősen elítélt elkövetőnek – legyen szó akár büntetőjogi, akár erkölcsi vagy anyagi következményekről. Tehát mind az az nlc.hu-ról kiderült, a bíróság 2020. január 15-én újratárgyalta az ügyet, ám ezen a tárgyaláson sem az alperes, vagyis Bene Krisztián, sem a jogi képviselője nem jelent meg. Renner Erika, jogi képviselője, dr. Bartos Bálint ügyvéd, dr. Pákozdi Zoltán Rudolf bíró, Erika élettársa, Balogh Attila és a nlc.hu újságírója, – aki a korábbi ülésekről azt a tájékoztatást kapta, hogy zárt körűek, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megkeresésére a januári tárgyalási nappal kapcsolatban azt válaszolta: a tárgyalás nyilvános – vettek részt rajta. A bíró egyébként már korábban további, különböző szakértői véleményeket kért be Erika állapotáról. Tette ezt annak ellenére, hogy a büntetőjogi perben az áldozatot már többször vizsgálták szakértők, amelyből születtek igazságügyi szakértői vélemények is, amelyeket a polgári perbe okiratként akkor át is emeltek. Az új szakértői vélemények azonban, szó szerint idézve Erika „kárát” vagyis a nemiségét és a nőiességét ért csorbát hivatottak firtatni. Természetes tehát, hogy ezen kérdések pillanatok alatt felháborították az ország minden jóérzésű lakóját. Ezt követően aztán bátorkodtam a sorozat következő részében egy-egy kérdést nyíltan feltenni úgy a bírósághoz, mint az igazságügyi miniszter asszonyhoz. Ezeket ITT olvashatják.

Majd az Erika ügyvédje által közzétett, felháborító, az áldozat károsodását megkérdőjelező kérdésekről az ötödik részben aztán Dr. Wirth Judit, jogászt, a NANE munkatársát is megkérdeztük. Ez pedig ITT olvasható.

A hatodik rész pedig azért került megírásra, mert a Bene Krisztián megbízásából benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiről ugyebár a sorozatunk második része szólt, az elmúlt több, mint fél évben az Ab-n többször megpróbálták megtárgyalni, határozatot azonban csak  2020. február 18-án sikerült hozni. (Erről egyébként nem csak mi, újságírók, de még maga az áldozat, Renner Erika is az Ab honlapjáról értesült. Az ügy teljes ülés keretén került, 12 bíró között megvitatásra, zárt körben. Mert, hogy ezek az ülések mindig zártak, éppen ezért nem értesítik sem az elkövetőt, sem az áldozatot arról, hogy megtartásra kerül, és ugyanígy az ott született határozatokról sem látják el őket információkkal. Az Ab oldalán viszont bárki, szabadon tájékozódhat, aki az adott ügy iránt érdeklődik.) Ez a tárgyalás azonban ismét nem várt fordulatokat hozott. Az Alkotmánybíróság ugyanis visszaküldte felülvizsgálatra a Kúriának a másfél évvel ezelőtt meghozott jogerős, harmadfokú ítéletet, (ami különben egyelő Bene Krisztián 11 évnyi börtönbüntetésének letöltésével, ez pedig jelenleg zajlik is) mivel véleményük szerint valóban sérült az elkövető jogorvoslathoz fűződő joga. A felülvizsgálat módjáról tehát a Kúriának kell döntenie. A sajtóban napvilágot látott információk szerint a 12 szavazó alkotmánybíró közül csak 6 értett egyet a döntéssel, a másik 6 különvéleményt fűzött a határozathoz. A szavazategyenlőségek esetén pedig az elnök szavazata dönt. Sulyok Tamás elnök pedig támogatta a határozatot. Kiderült, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária bírák voltak azok, akik nem értettek egyet a határozattal, illetve annak bizonyos részeivel, sőt, némelyikük egészen súlyosan is fogalmazott ezzel kapcsolatban. Renner Erika ügyvédje, Gál András az ATV Híradónak úgy fogalmazott, ha ezt most a Kúria felülbírálja, ezzel akár akkor végre szándékos emberölési kísérletté is minősítheti Bene Krisztián tettét.

Viszont nem mehetünk el amellett sem, hogy időközben arra is fény derült, hogy az áldozat és a jogi képviselője 2015-ben feljelentették Bene Krisztián két titkárnőjét, akik állításuk szerint hamisan tanúztak, amire az iratismertetés elolvasásakor jöttek rá. És bár a támadás óta hét év telt el, az ügyben még csak két évvel ezelőtt született jogerős ítélet. A Fővárosi Főügyészség pedig csak idén januárban emelt vádat hamis tanúzás miatt a titkárnő ellen. Az ügyészség az egyiküket végül csak megrovásban részesítette, a másik titkárnőt viszont büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás felbujtóként elkövetett bűntette és gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás vétsége miatt bíróság elé állítja.

Illetve akadt itt még valami, mégpedig: február 25-re meghirdettek egy tárgyalást, ahol a hamis vád bűntettével megvádolt rab, aki egy levelet írta a börtönből, – amit a Kúriára Bene ügyvédje be is csatolt – amiben azt állította, hogy 2012 nyarán pont ezzel, az Erika elleni támadással akarta őt megbízni Erika jelenlegi párja Attila, egy előkészítő ülés lett volna, de elmaradt, ugyanis a vádlott 30 perccel az ülés előtt beteget jelentett.  Valamint Erika ezután értesült arról, hogy a polgári perben bírócsere történt, egy új bíró viszi tovább az ügyet, aki nőnemű. Erika elmondása szerint ennek azért örül nagyon, mert hisz abban, hogy egy nőnek nem feltétlenül kell részletesen, magát újra és újra megalázva ecsetelnie azt, hogy a csonkítás során elszenvedett sérülései az élete hátralevő részében milyen károkat is okoztak. Erről bővebben ITT.

Vagyis a remény, hogy Erika ügye a közeljövőben végre lezárul időről időre ugyan sokunkban megerősödik, a tények azonban, hogy mindez sajnos nem fog megvalósulni, sokkal erősebbek és elszomorítóbbak. Arról nem is beszélve, hogy Erikához hasonlóan egyre több nő és családanya fordul a nyilvánossághoz azért, mert ő vagy gyermeke rendszeres, éveken át tartó lelki és/vagy fizikai bántalmazás áldozatává vált. Többek között ezért jött létre évekkel ezelőtt a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook oldal, ahol folyamatosan értesülhetünk és szembesülhetünk ilyen és ehhez hasonló hírekkel, melyek apropójaként az oldal moderátora, Mérő Vera több közszereplővel karöltve március nyolcadikán egy jótékonysági koncertet szervezett. Az eseményre a fővárosban került sor, ahol a bántalmazottakért álltak ki és egyben hívták fel a társadalom és a kormány, azon belül is az igazságügyi miniszter asszony, Varga Judit figyelmét arra, hogy az általuk meghirdetett akció, ami 2020-ban az áldozatsegítés évére koncentrál, ne csak elméleti, hanem végre gyakorlati programként is üzemeljen az országban. Varga Judit hivatalos elfoglaltságai miatt egy héttel a rendezvény előtt lemondta a meghívást, de elküldte gondolatait, amit a műsorvezető változatlanul olvasott fel, ez itt tekinthető meg.

Mérő Vera, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítója és szerkesztője, egy rövid interjúban mesélte el, hogy mikor és hogyan vált Renner Erika és az ő története-ügye közismert szereplőjévé. Mindez alább ITT olvasható.

Renner Erika hét éve húzódó ügye mára egy kicsit mindenki ügyévé vált. Éppen ezért a negyedik részben nyíltan megfogalmazott kérdéseimet kibővítettem, és felkerestem azokkal az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra kerülő, brutális, gyermekekre és nőkre irányuló családon belüli erőszakról, bántalmazásról, illetve a tárca által 2020-ra meghirdetett, az áldozatokat segítő évről érdeklődtem. Arra, hogy a válaszokat ezen sorozat keretén belül megosztom, korábban már ígéretet tettem. Ezek a válaszok az elmúlt napokban meg is érkeztek, íme:

Tisztelt Pósa Tamara!

Köszönjük türelmét. Kérdéseire az alábbi választ küldjük:

A magyar kormány továbbra is elkötelezett a családok, a gyermekek és a nők védelme mellett, éppen ezért az Országgyűlés 2012-ben elfogadta az új, szigorúbb Btk.-t, amely új tényállásként bünteti a kapcsolati erőszakot.

Mindezen jogi szigorítások mellett a kormány egy komoly áldozatsegítési és áldozatvédelmi hálózatot épített ki és működtet, amelyben többek között az Igazságügyi Minisztérium, az EMMI és a BM is jelentős szerepet vállal. Országszerte 300 védett szálláshely áll rendelkezésre, áldozatsegítő központok működnek, ahol a bűncselekmények áldozatai jogi, pszichológiai és anyagi támogatást is igényelhetnek a szakembereinktől. Továbbá két telefonvonal is elérhető, melyen keresztül az áldozatok folyamatosan segítséget kérhetnek a nap 24 órájában (az Áldozatsegítő Vonal, valamint az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat).

Egyetlen jogrendszer sem tökéletes, de törekvésünk, hogy a zéró tolerancia jegyében senkinek ne kelljen bántalmazást elszenvednie Magyarországon.

Ezen törekvéseinket erősítve az Igazságügyi Minisztérium koordinálásával kezdetét vette egy szakmai és civil egyeztetési sorozat, amelynek célja a hatályos jogszabályok, a joggyakorlat, valamint a teljes intézményhálózat működésének áttekintése és elemzése, majd ezek alapján jogalkotási és jogalkalmazási javaslatok megtétele, többek között a kapcsolattartás szabályozásáról, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséről, valamint a kapcsolati erőszak és a gyermekkori bántalmazás elleni eszközökről.

A Családjogi Civil Munkacsoport ülésére több mint 60 civil szervezet kapott meghívót: az első ülésen mintegy két tucat szervezet képviselője segítette a munkacsoport tevékenységét értékes javaslataival. A [email protected] email címre továbbra is várjuk a polgárok és szervezetek észrevételeit és építő javaslatait a témában.

Üdvözlettel:

IM Sajtó

Kedves Olvasók! Bár az ügy nem zárult le, és a történet sajnos nem ért véget, sőt… ezen sorozat szerzője a lúggal megcsonkított Renner Erika történetét mégis ezután immár egy másik felületen folytatja tovább. A szerző hálás az olvasóktól kapott szeretetért, lájkokért, megosztásokért és érdeklődésért, s azt ajánlja, kövessék továbbra is nyomon, hogy mi történik Magyarország legbátrabb nőjével.

Zárásképp pedig azt kéri, hogy: #nehurcoljukmegmégjobbanazáldozatokat

Szerző: Pósa Tamara

Fotó: Archív