Megnyílt a világ egyik legértékesebb aranykincs-kiállítása Kassán

Kassa városmagja korzózásra született. A főutca voltaképpen egy orsószerű tér, amelyet valaha a Csermely-patak folyt körbe.

Balassa Zoltán újságíró, helytörténész az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta, a város központja az Immakuláta-szoborcsoportnál ágazott ketté, és a dóm alatt a régi temető végében ért véget a déli kapunál. Hozzátette, Kassának ezen a részén voltak a város legfontosabb intézményei is.

Hagyománya volt a korzózásnak

Kiemelte, Kassán hagyománya volt a korzózásnak, minden vasárnap délután tömegek sétáltak az óvárosban. A régi kassaiak szerint ez a szokás a szovjet invázió után, 1968. augusztus 21-én szűnt meg.

A pestis megállítására állíttatták a szobrot

Az Immakuláta-szoborcsoportot, a fogadalmi oszlopokat az 1709-1710-es pestisjárvány után készíttették abban a reményben, hogy valami fensőbb utasításra a „fekete halál” megáll a Kassa táblánál, és nem gyilkol tovább.

Balassa Zoltán kitért rá, a szoborcsoporton megtalálható Szűz Mária szobra, a talapzatban pedig Szent Bálint ereklyéje van elhelyezve.

A lőcsei ház igazán híres Kassán

A szoborcsoport három évszázados, mégis fiatalnak számít a legrégebbi kassai épület mellett. A lőcsei házról a legújabb kutatások megállapították, hogy a 13. században épült.

Balassa Zoltán elmondta, a lőcsei ház egy gótikus stílusú épület. Hozzáfűzte, azért is híres ez az épület, mert itt tartotta menyegzőjét Bethlen Gábor Brandenburgi Katalinnal.

Emellett itt láttak Kassán először az emberek maszkabált. A maskarásdi azóta sem ment ki a divatból. A Magyar Jelenlét Házában a farsangi mulatsággal szembekacagják a hosszúra nyúlt telet. A közösségi ház központi helyen, egy kőhajításnyira található a főtértől.

A jelenben akarnak jelen lenni

Kovács Ágnes, a Magyar Jelenlét Ház igazgatója a műsortban kifejtette, céljuk egy olyan hely létrehozása, ahol nemcsak a kassai magyarok, hanem a Kassa környéki magyarok is otthonra találnak, de nyitottak a szlovákok felé is. „Egyre több szlovák tér be hozzánk, és büszkén mesél arról, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik” – mondta Kovács Ágnes.

A Magyar Jelenlét Házában rendszeresen tartanak előadásokat, rendeznek kortárs kiállításokat.

Szabó Ottó, a Rovás Egyesület elnöke arról beszélt, a Magyar Jelenlét Ház létrehozásával azt szerették volna elérni, hogy Kassának ne csak magyar múltja, hanem magyar jelene is legyen.

A Magyar Jelenlét Házában tehát nem a múlton rágódnak és nem is a még el nem érkezett jövőt latolgatják. A jelenlét házában a küldetés egyértelmű: a jelenben akarnak jelen lenni.

Különleges aranykincs-kiállítás is látogatható Kassán

Kassa története igen gazdag, hol a kurucok, hol a labancok vagy éppen az oroszok foglalták el. Itt halt meg Bocskai István, itt nősült meg Bethlen Gábor, ide temették újra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és itt szilvesztererezett Kutuzov tábornok is.

Kassa egyik legnagyobb értéke a történelme, amely szinte beitta magát a falakba. Még az is előfordult, hogy falbontás közben váratlanul csilingelő aranykincsek gurultak elő.

Balassa Zoltán elmondta, Sztahó Péter 1935 augusztusában egy szombaton bontotta a falat. Felesége meghozta számára az ebédet, de mielőtt Sztahó Péter nekilátott volna annak még egyszer beleütött csákányával a falba. Erre az ütésre a falból kiesett egy cipó nagyságú bronz edény, amiben 2920 aranypénz és egy két méter hosszú aranylánc több, mint tíz kilogramm aranykincs lapult.

A kassai aranykincslelet a Kelet-szlovákiai Múzeum különlegessége. Robert Pollák, a múzeum igazgatója kitért arra, hogy a kassai aranykincs a világ egyik legértékesebb és érdekesebb kincslelete.

A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Szlovákia egyik legrégebbi, legnagyobb és egyik legszebb múzeuma. Az épület érdekessége, hogy eredetileg is múzeumnak tervezték. Az első állandó kiállítás ünnepélyes megnyitására 1903-ban került sor.

A múzeum gyökereit korábban, 1872-ben kell keresni, ekkor alakult meg ugyanis Kassán az a Felső-magyarországi Múzeum Egylet, amely a Klinkovics fivérek gyűjtéséből rendezett kiállítást.

Kassa belvárosában minden épület üzen a turistának. A Szent Orbán-torony 72 mázsás bronz haragjának mása mára a templom előtti téren tekinthető meg. A harang érdekessége, hogy 1966-ban egy tűzvész következtében lezuhant és darabokra tört.

Forrás: hirado.hu