Végső búcsút vettek Csukás István írótól, a nemzet művészétől

Az író lelke mindig tükröződik a műben, s Csukás István írásaiból valami bölcs naivitás dereng fel. Figurái nem hajlanak a romlásra, romlottságra, sokkal inkább a megjavulásra, a tévedések jóvátételére, a csorbák kiküszöbölésére. Műveiben sosem láthattunk bántást, annál több gyermeki rácsodálkozást a világra – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára búcsúztató beszédében.

Hozzátette: az alkotó mesésen gazdag világában a figurák nem ijesztik meg a gyerekeket, a sárkány egyfejű, a kutya nem harap, a macska nem karmol, a giliszta nem taszító féreg. Csukás István remek költő volt, aki a gyermeki látásmódot és a rácsodálkozás képességét bölcsességgel, melegséggel és zsenialitással rendezte el történeteiben.

Csukás István február 24-én hunyt el. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.