Egyre több csaló él vissza a Nemzeti Közművek nevével

A csalók általában kétfős csapatban dolgoznak, a víz- vagy gázművek dolgozóinak adják ki magukat, és valamilyen jól hangzó mesével házalnak többnyire időseknél. Ellenőrizni kell a hálózatot, mintát kell venni a konyhai csapból, vagy meg kell nézni a radiátort, a lényeg, hogy valahogy bejussanak a házba. Az egyikük ezek után eltereli az áldozat figyelmét, a másik pedig felkutatja az értékeket.

A közműves csalók bejárják az egész országot, ugyanabban a megyében egymás után kétszer sohasem csapnak le, többek között ezért nehéz elfogni őket. A rendőrség az utóbbi időben új módszert fejlesztett ki, amelyről annyit árult el, hogy országosan összehangolva dolgoznak a csalók ellen.

A rendőrség tavaly 73 bandát és 224 bűnözőt vont ki a forgalomból. A csalók összesen 1314 embert károsítottak meg. A legnagyobb siker egy soproni bandának a lebuktatása volt, melynek tagjai egy év alatt 39 idős embert károsítottak meg, és több mint tízmillió forintot loptak el.

A bandavezért első fokon 14 év fegyházra ítélték, két társát négy, illetve négy és fél évre. A vízművek munkatársainak adták ki magukat, és ellenőrzés címén csöngettek be idősekhez.

Drága ragasztót ajánlottak a „feltárt hibák” elhárítására, hogy megtudják, hol tartják félretett pénzüket. Aztán az udvariasan, segítőkészen viselkedő fiatalabbik a konyhában elterelte a figyelmet, miközben társa ellopta a szobában a pénzt. Arra ügyeltek, hogy csak egyedül lévő idős emberhez csöngessenek be, ha látták, hogy többen vannak otthon, azt mondták: azért csöngettek be, mert vízelzárás lesz.

A szakértők szerint ha tisztában vagyunk néhány alapvető szabállyal, akkor nem tudnak átverni a csalók.

A közműszolgáltatóknak csak a mérőóráig van dolguk, a ház vízcsöveivel vagy a fűtésrendszerével nem foglalkoznak, nem ellenőrzik szúrópróbaszerűen. A vízművek nem ellenőriz belső hálózatot, nem vesz mintákat a csapból.

A közműszolgáltatók egyetlen dolgot ellenőriznek szúrópróbaszerűen: azt, hogy megpiszkálta-e valaki a mérőórát. Itt is érvényes a szabály, minden esetben egyenruhás, céges kocsival érkező szakemberek ellenőriznek,

akiknél pecsétes megbízólevél is van. Az igazi ellenőrök ráadásul egyetlen telefonhívással ellenőrizhetők, a cég információs vonalán.

A csalók az utóbbi években egyre aktívabban az interneten is. Az emberi gyengeségekre építenek: hiszékenység, naivitás, kíváncsiság. A legfontosabb különbség, hogy az áldozatok itt már nem csak idősek, a fiatalabb generáció sincs tisztában a legalapvetőbb biztonsági szabályokkal.

Tavaly e-mailban és SMS-ben is terjedt egy üzenet, amit a Magyar Posta nevében küldték szét csalók. A logó a megtévesztésig hasonlított az eredetire, a cím azonban, ahonnan küldték nem a postáé volt. A telefonnyereményt ígérő csaló üzenet annyira elterjedt, hogy a postának le kellett állítania a saját nyereményjátékát.

Az extranyereménnyel kecsegtető üzeneteknek mindig ugyanaz a célja: valamilyen érzékeny személyes adathoz akarnak hozzájutni

az áldozattól, jelszóhoz, PIN-kódhoz, bankszámlaszámhoz. A szakértők szerint az emberek többsége nem érzi, hogy mennyire fontos biztonságban tartania a kódjait, jelszavait.

Tavaly márciusban egy budapesti hajléktalan 116 millió forintot készült felvenni egy bankban, amikor elfogták a rendőrök. A pénzt egy közel-keleti olajvállalattól csalták ki a hajléktalant megbízó hackerek. Megszerezték egy ügyintéző jelszavát, aki a cég egyik partnerének dolgozott, és hamis leveleket küldtek a nevében.

A szakértők szerint ha néhány alapvető szabályt betartunk, az interneten is jóval nagyobb biztonságban lehetünk.

Jelszavakat, PIN-kódokat soha, sehol ne adjunk meg, akkor sem, ha látszólag nagyon hivatalos weboldalon kérik.

Magyarországon tavaly 14 interneten vagy telefonon történt csalást derített fel a rendőrség. Az értelmi szerzőt, a hackert általában nehéz flderíteni, rendszerint a strómanokat fogják el. Az interneten nincsenek határok, a hackerek akár egy másik kontinensen is lehetnek.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció, forrása: police.hu)