Miért hisztizik Márki-Zay Péter a Momentummal?

Az MMM elnöke magához akarta ragadni az Ellenzéki Kerekasztal kezdeményezését, de úgy tűnik, a pártok jelenleg nem nagyon kérnek belőle. A vásárhelyi politikus viszont nem tett le miniszterelnök-jelölti ambícióiról, ezért állhat bele a nemzeti konzultáció „hekkelgetésébe”, és ezért követeli gőzerővel a 106 körzetre kiterjedő ellenzéki előválasztást. Látványelemeiben is egyre inkább vezetőjét és annak „személyi kultuszát” építi a mozgalom.

Akár hallottak róla, akár nem, szombaton – zászlóbontása egyéves évfordulója alkalmából – közgyűlést és kongresszust tartott Budapesten Márki-Zay Péter fantompártja, a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Valószínűleg egyébként Vásárhelyen többen értesültek erről a rendezvényről, mint szerte az országban – az utóbbi napok történései azt mutatják ugyanis, hogy némiképp elszigetelődni látszik Márki-Zay formációja az ellenzéki térfélen. Zavar van tehát az erőben, ahogy mondani szokás. Ezzel együtt a vásárhelyi politikus érezhetően nem tett le miniszterelnök-jelölti ambícióiról, ezért állhat bele a nemzeti konzultáció „meghekkelésére” irányuló akcióba, mint arról az elmúlt napokban többször is írtunk. Mi történik most a balliberális oldalon, miért fogyhatott el az MMM levegője? Ehhez szolgálunk néhány sokatmondó adalékkal.

1, Politikai értelemben súlytalannak tűnik az MMM szombati egyéves rendezvénye

Rendkívül feltűnő, hogy míg tavaly a teljes ellenzéki sajtó kiemelt hírként számolt be az MMM zászlóbontásáról, megalapításáról, addig a mostani közgyűlésről és kongresszusról, valamint az ottani kerekasztal-beszélgetésekről a mértékadó médiumok közül csak és kizárólag a Magyar Hang tudósított. Máshol sűrű csönd. De nemcsak a média hagyta gyakorlatilag figyelmen kívül az MMM performanszát, hanem nagyjából-egészéből a politika, azaz az ellenzéki pártok is. Miért is állítjuk ezt?

Bármekkora lendülettel igyekszik Márki-Zay – lásd a vasárnapi Facebook-élőjét és hétfői közösségi posztját – úgy beállítani a történeteket, hogy a meghívott ellenzéki pártok rangot adtak az eseménynek, ad 1) a Momentum egyáltalán nem volt jelen, ad 2) a többiek legjobb indulattal szólva másodvonalbeli politikusokat küldtek el. Itt hívjuk fel ismét a figyelmet (lásd fentebb a médiamegjelenéseket is), hogy a 2019-es zászlóbontáson olyan illusztris politikusok képviselték az ellenzéki pártokat, mint: Gyöngyösi Márton parlamenti frakcióvezető, Mirkóczki Ádám kommunikációs igazgató (Jobbik), Karácsony Gergely, Tüttő Kata (Párbeszéd-MSZP), Donáth Anna alelnök (Momentum), valamint a DK-s Varju László és a Liberálisok honanyája, Bősz Anett. Most csak Varju és Bősz „ismételt”, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik messze nem legfajsúlyosabb politikusait delegálta (Bihal Dávid, illetve Dudás Róbert, valamint a visszaszorulóban lévő Szabó Gábor személyében), az eltűnőben lévő LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet pedig aligha tudta feledtetni a Momentum teljes távolmaradásának (Márki-Zay számára) fájó hiányát.

2, A Momentum ellopta a show-t

Ha már a liláknál tartunk, egy nappal az MMM rendezvénye előtt Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a V21 nevű csoportot képviselő Balázs Péterrel és Bod Péter Ákossal közösen bejelentette: „a Momentum Korszakváltó Kerekasztalhoz hívja az ellenzéki pártokat”, hogy közösen fektessék le 21. századi Magyarország alapjait. Úgy fogalmazott, felkérték „a pártpolitikán és a bal-jobboldali megosztottságon felül álló, volt miniszterek és európai biztosok által létrehozott V21 csoportot, hogy segítsék a pártokat egy közös vízió kidolgozásában, és ezzel lefektessük a közös kormányzás alapjait”.

Márki-Zay megszólalásai és posztjai alapján nagyon úgy tűnik, a Momentum ezzel ellopta a show-t az MMM elől, mely szombaton fő programpontként igyekezett (volna) meghirdetni az Ellenzéki Kerekasztal életre hívását. A vásárhelyi városvezető láthatóan megsértődött Fekete-Győrékre, akik – mint bemutattuk – ráadásul a meghívás ellenére sem képviseltették magukat az MMM kongresszusán. Márki-Zay annyira behisztizett ezen, hogy nyilvánosan üzenget a Momentumnak, miszerint Fekete-Győrék egy nappal „elnézték” a meghívóban szereplő dátumot… „LEHET-E KÉT ELLENZÉKI KEREKASZTAL? […] Szeretném, ha a Momentum egy remek sajtószereplés kedvéért nem maradna ki abból a már dolgozó együttműködésből, amit szombaton az ő távollétükben is képviseltek a megjelentek… […] AZ ELLENZÉKI KEREKASZTALHOZ NEM ELÉG EGYETLEN PÁRT, ezt a Momentumnak is meg kell értenie” – írja többek között.

Bár láthatóan kihagyták a szaknévsorból, Márki-Zay még tesz egy kétségbeesett kísérletet, hogy magának vindikálja az Ellenzéki Kerekasztalt, már ha lesz ilyen: azt állítja, Fekete-Győr András február 28-i bejelentésével szemben ezt a szerveződést tulajdonképpen nem kell már létrehozni, hiszen az az MMM égisze alatt – Magyar György ügyvéd bábáskodása mellett – február 6-a óta már létezik, működik is… (De ha ez igaz lenne, vajh, 29-én miért kellett indítványozni a megalakítását? – a szerk.)

Hogy van-e vagy lesz-e bármilyen és bármennyi „ellenzéki kerekasztal”, és ki (lesz) annak a szervezője, egyelőre nem tudni. A balliberális cicaharcban majd az idő tesz igazságot, mindenesetre egyre inkább úgy tűnik, hiába igyekszik a Momentum-hajóra felkapaszkodni Márki-Zay (aligha véletlen, hogy a tisztújításon éppen egy Momentum-tag új elnökségi tagot is választott az MMM!), Fekete-Győrék nagyon, de nagyon nem tartanak igényt a konkurenciának tűnő potyautasra.

3, Gyurcsány pedig nem kér az egészből

Mindennek a tetejében a balliberális ellenzék tempóját szemmel láthatóan diktáló (az MSZP-t egyre inkább felszalámizó és lenyelő) Gyurcsány Ferenc is világossá tette, hogy nem kér ebből a vircsaftból: avagy ki az úr a háznál. Az ATV Egyenes beszéd hétfői adásában leszögezte: az ellenzéki pártok tudják a dolgukat, szervezett módon is rendszeresen találkoznak és egyeztetnek, avagy nincs szükségük közvetítőre, legyen az akár a V21, akár az MMM. Úgy fogalmazott, az eddigi politikai tapasztalatai alapján közvetítőre az ellenfelek között lenne szükség, nem szövetségesek és barátok között, tudnak ők maguktól is szakmai kérdésekről tárgyalni.

Ez a kijelentése jól tükrözi, miféle vákuumba került a „fantompárt” MMM – ahogy egyébként azt már a mozgalom alapításakor, valamint azt megelőzően számos elemző megjósolta. Az ellenzéki pártok jelenleg elkötelezettek a teljes összefogás mellett, úgymond tudják a dolgukat, nem kell ahhoz egy mozgalom vagy egy kívülről jövő megmondóember, hogy „összeterelje” őket. Ha pedig az MMM kvázi egy újabb párt, egy újabb szereplő a palettán, akkor egy olyan riválist kaphatnak, mely csak tovább osztja az ellenzéki tortát – hát ki akarna magának még további konkurenciát?

4, Mi marad akkor Márki-Zaynak?

Miután az ellenzéki pártok, de különösen annak két vezető ereje, a DK és a Momentum szemmel láthatóan nem tart igényt az MMM mint „civil” mozgalom közvetítésére és/vagy okoskodására, nagy kérdés, hogyan tudja magát pozicionálni Márki-Zay Péter. Merthogy nyilvánvalóan ez a célja, miután szinte valamennyi megnyilatkozása 2022-ről és az általa vizionált „rendszerváltozásról” szól. A szombati külcsín világosan tükrözi, hogy az MMM jelenleg leginkább az országos Márki-Zay-imázst igyekszik építeni (vegyék csak szemügyre a nyitóképünkön szereplő szónoki emelvény látványelemeit!).

Ezt a célt szolgálhatja továbbá, hogy Márki-Zay az élére állna a nemzeti konzultáció „meghekkelésére” irányuló kezdeményezésnek, amivel nemcsak országos ismertségét szándékozhat növelni, de akár adatbázis-építésben is gondolkodhat vele. És azt a célt szolgálhatja az is, hogy állandóan forrón tartja az ellenzéki előválasztás témáját. Miért fontos ez számára? Az önmagát Orbán Viktor első számú kihívójának álmodó vásárhelyi politikusnak az a stratégiai célja, hogy az ellenzék előválasztáson döntsön a (közös) miniszterelnök-jelöltjéről, ebben a versenyben próbál felületet foglalni. E tekintetben is szembekerülni látszik azonban legalábbis Gyurcsánnyal, aki az ATV-n arról is szólt, nem híve annak, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás, hiszen felesleges ott ilyet tartani, ahol egyértelmű, ki az egyetlen ideális ellenzéki jelölt. Arra is utalt, meghatározó szerepet vindikál magának a kormányfőjelölt kiválasztásában, maximálisan támogatná például feleségét, Dobrev Klárát, ha ő vállalja a megmérettetést. Ha pedig ez így történik, illetve nem lesz mind a 106 körzetben ellenzéki előválasztás, az alapjaiban rengetheti meg Márki-Zay tervét a teljes országra, valamennyi választókerületre kiterjedő miniszterelnök-jelölti előválasztásról.

Gyurcsány és Márki-Zay érdekes módon egy valamiben értenek egyet: az egy közös ellenzéki lista életképességében.
Csakhogy míg az MMM-vezér nyilvánvalóan „civil” beleszólással, részvétellel és koordinációval valósítaná ezt meg, a DK elnöke elmondta, hogy – naná! – a pártok aktuális, 2021-es erősorrendje alapján állítaná majd össze a listát, tehát megint csak nem kér Márki-Zayék „szakértéséből”. (Arra pedig már nem is térünk ki, hogy egyelőre a Momentum és a Jobbik is inkább a több lista híve.)

Summa summarum: bár szemmel láthatóan talajt veszített az amúgy is összeborulásra hajló ellenzéki térfélen az MMM és Márki-Zay Péter, a vásárhelyi polgármester minden idegszálával az országos politikára, nagypolitikai szerepvállalására és miniszterelnök-jelölti víziójára koncentrál. Hol vannak már azok az idők, amikor 2018-ban még arról értekezett, hogy számára a városa az első, és nincs ideje részt venni az ellenzék építésében, építkezésében, legfeljebb „szabadidejében”, heti néhány órát foglalkozik ezzel? Aki elhitte, úgy kell neki. Mert bárhogy is végződjön a politikai kalandorkodása, Márki-Zaynak valójában nem Vásárhely, hanem: 2022 first!

Fotók: Márki-Zay Péter Facebook-oldala