Beszámoltak a vásárhelyi bamakósok, mi fán termett az a kemény 9700 km!

Részletes élménybeszámolójukat változtatás nélkül olvashatják!
Utunk Budapestről – Sierra Leone fővárosába Freetownba tartott. Ez a táv km-ben a várt 8700 km helyett 9700 kmre sikeredett. A mezőnyben kb. 250 csapat rajtolt el, de a versenyen kívül is indultak csapatok. Csapatunk 6 főből állt, ahogy a nevünket is ez alapozta meg Six stroke- azaz 6 ütem, nem pedig 6 agyvérzés, bár a végére elgondolkoztunk…
2018. tavaszán döntöttük el, egy kellemes alkoholmámoros éjszaka közepette, hogy elindulunk ezen a híres világhírű rallyn. Süli Márk ötlete volt, hogy induljunk el, és ezen az estén, mindenki rábólintott erre.
Az utunk költsége megközelítőleg 6,6 millió Ft volt. Az úton megközelítőleg 1300 l gázolajat égettünk el, ez kb. 14 l – es átlag fogyasztásnak felel meg 100 km-en. Az ételfogyasztásunk igen csekély volt, mivel időhiányban küzdöttünk mindig (napi 1x meleg étkezés MAXIMUM, előfordult, hogy ez is elmaradt = SUPERMARATON
Szuper maraton definíciója: a szupermaraton egy olyan táv, amit 2-3 nap alatt megállás nélkül tettünk meg.
Visszatérve az étkezésre, nagyon sok apró süteményt vittünk magunkkal pogácsát, barátfülét, perecet. (köszönet a családtagoknak ️)
Utunkat egy bőrönd szarvaskolbász, és házi sajt egészítette ki, amelyet vaakumcsomagolva tartósítottunk el. (köszönet, a Ménesi és Botyánszki családnak)
Víz fogyasztásunk kb. 30 l /nap. Általában a víz hőmérséklete 50 fok volt napközben, volt, hogy teát főztünk benne.
Általában 2 napra előre volt vizünk, de megesett, hogy 2-3 l vízen osztozkodtunk a nap végére.
A víz hiánycikként szerepelt a listán, minél közelebb értünk a célhoz. Volt olyan falu, ahol nem jutottunk vízhez.
A fő használati járművünk egy Mitsubishi L300 volt, ez egy 4×4 es kisbusz, amely 2,5 TD (turbódízel motorral volt szerelve)
Utunk során 2x használtunk kompot, 1x Gibraltárnál, második alkalommal egy kézimeghajtású komppal keltünk át a Gambia folyón, ez a komp egy kifeszített drótkötél és 5 helyierő segítségével üzemelt. A csapatunk 4 tagja pedig hajóval utazott a Freetowni reptérre, amely egy félszigeten helyezkedik el. Repülővel érkeztünk haza.
Az autót egy Safari túravezetőnek adtuk el, a hintaló, ami végigkísért utunkon a vevő kislányához, Alishahoz került. Amúgy a hintalovat egyik ismerősünk kidobta egy lomtalanítás alkalmával, mi megmentettük, hogy legyen kabalánk.
Az alvást többnyire az autóban oldottuk meg, a táborokban sátorban aludtunk, amikor volt lehetőségünk akkor szállodákban aludtunk.
Az utunk elején, az összezártság még elviselhető volt. A környezeti hatások (por, hőmérséklet, napfény, homok, szél, vízhiány, a malarone – a malária elleni gyógyszer) együttes ötvözete utolértek bennünket, kezdődtek a kis viták, amik nap
végére megszűntek. A barátságunkat megerősítette a hosszú út, összekovácsolt minket.
Észrevételeink:
A hulladékgyűjtés állapota nagyon kritikus, mivel a városok határaiban gyűjtik a
szemetet, vagy elégetik. Úgy láttuk az út során, hogy a szegénység fogalma teljesen mást jelent az afrikai népcsoportoknál. Teljesen más az afrikai világkép, mint Európában. Nincsenek akkora igényeik, mégis boldogok…
Nagyon sok mosolygó szájjal találkoztunk az utunk során.
Támogatók: