Hegymászók érkeztek a Szegedi Vadasparkba

A meredek hegyoldalak legjobb hegymászóját is láthatják most már a látogatók a Szegedi Vadasparkban. A nőstény és hím zerge (Rupicapra rupicapra) Innsbruckból és Kassáról érkezett Szegedre. Eredeti élőhelyük 800-2500 méter között ingadozik. Különböző alfajai megtalálhatók az Alpokban, a Kárpátokban, az Appennin-hegységben és Kis-Ázsiában is. A Pireneusokban a zergéből nemrégen leválasztott és önálló fajnak nyilvánított pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica) él.

A kecskeformájú párosujjú patás a gravitációt meghazudtoló fürgeséggel mássza meg a legmeredekebb hegyoldalakat, köszönhetően erős lábizmainak, ízületeinek és rugalmas, szétterülő patájának, amellyel szinte rátapad az aljzatra. Ennek köszönhetően a földön nincs olyan állat, amely veszélyt jelentene rá. Egyedül a levegőből támadó szirti sasnak van esélye a gidákkal és a legyengült egyedekkel szemben.

Fejükön a fekete és fehér szín váltakozik, így olyan, mintha álarcot viselnének. Testük többi részén a bak és a nőstény színe hasonló: nyáron világosbarna a háton fekete csíkkal, télen majdnem teljesen fekete. A nyakán és a farán meghosszabbodott szőr izgalmi állapotban felborzolódik, ez a közismert „zergetoll”, amely a vadászok körében még a szarvaknál is népszerűbb trófea.

Mindkét nemre jellemző a hátrafelé hajló szarv, amely más tülkösszarvúakkal ellentétben vékony, felfelé álló, enyhén kampós és méretük éppen a fülek duplája. Védekezésre és a szaporodási időszakban a hímek a nőstényért vívott küzdelmére szolgál.

A Szegedi Vadasparkban nagyobb csapatot szeretnének tartani a zergéből, a Kassáról érkezett hím és az innsbrucki nőstény mellé még egy nőstényt várnak a közeljövőben, hiszen a faj tenyésztése a cél.

Forrás: szegedma.hu, borítókép Endrédi Lajos