A lúggal megcsonkított Renner Erika története / hetedik rész /
Renner Erika nevét 2013-ban ismerte meg az ország. Története a rendszerváltást követően kétségkívül az első olyan, nők ellen irányuló erőszak szimbóluma lett, amely Magyarországon sokakat megrendített, és amellyel legalább ugyanennyien éreztek együtt. Erika ugyanis a nyilvánossághoz fordult azután, hogy a nemi szervét és alsótestét lúggal brutálisan megcsonkító Bene Krisztán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori főigazgatója ellen indult nyomozást az Ügyészség másfél év után megszüntette.
Erika történetét bővebben először egy három részes sorozatban taglaltuk. Ez a 2013-as és 2019-es közötti időszakot ölelte fel és az első, összefoglaló része ITT olvasható.
A második részben ismertettük, hogy Bene Krisztián megbízásából az ügyvédje dr. Kadlót Erzsébet, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes volt a Kúria hivatkozása és ítélete, ezért kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalják újra harmadfokon. A beadványozó indoklása szerint ugyanis Bene Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) 2019. november 5-én döntenie kellett volna Bene Krisztián alkotmányjogi panaszáról, erre viszont azon a napon nem került sor. Ezzel kapcsolatosan aztán lapunk a hódmezővásárhelyi, Szemző Margit ügyvédnőt hívta segítségül. A vele készült interjú IDE kattintva olvasható.
Majd a harmadik részt a 2019. november 19-én napvilágot látott a hírre alapoztuk, miszerint a benyújtott panaszról azon a napon állítólag tárgyalt az Alkotmánybíróság. A panasz alapja az volt, hogy a Kúria jogerős ítélete alkotmányellenes, mivel megfosztották Bene Krisztiánt az érdemi felülvizsgálat jogától amiatt, hogy a Kúria a jogerős ítéletét a 2019 júliusában életbe lépett új Btk. szerint hozta meg, míg a per még a korábbi Btk. szerint zajlott. Ekkor úgy döntöttünk, megkérdezzük magát, Renner Erikát, az immár akkor hat éve húzódó eseményekről. A vele készült interjút ITT tudják elolvasni.
2020. január 16-án aztán újabb fordulatra került sor, amiről az nlc.hu-ról szereztünk tudomást. Erika 2017 decembere óta polgári per keretében próbál kártérítést megítéltetni a bírósággal az elkövetőtől. Azt hiszem kijelenthetem, hogy sokunk szerint jogosan teszi mindezt. Erika ugyanis határozottan úgy gondolja, hogy nem az áldozatoknak kell viselniük a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket, hanem a jogerősen elítélt elkövetőnek – legyen szó akár büntetőjogi, akár erkölcsi vagy anyagi következményekről. Ezek az információk egyébként a Fővárosi Törvényszék honlapján mindenki számára elérhetőek és elolvashatóak. Tehát mind az az nlc.hu-ról kiderült, a bíróság 2020. január 15-én újratárgyalta az ügyet, ám ezen a tárgyaláson sem az alperes, vagyis Bene Krisztián, sem a jogi képviselője nem jelent meg. Renner Erika, jogi képviselője, dr. Bartos Bálint ügyvéd, dr. Pákozdi Zoltán Rudolf bíró, Erika élettársa, Balogh Attila és a nlc.hu újságírója, – aki a korábbi ülésekről azt a tájékoztatást kapta, hogy zárt körűek, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megkeresésére a januári tárgyalási nappal kapcsolatban azt válaszolta: a tárgyalás nyilvános – vettek részt rajta. A bíró egyébként már korábban további, különböző szakértői véleményeket kért be Erika állapotáról. Tette ezt annak ellenére, hogy a büntetőjogi perben az áldozatot már többször vizsgálták szakértők, amelyből születtek igazságügyi szakértői vélemények is, amelyeket a polgári perbe okiratként akkor át is emeltek. Az új szakértői vélemények azonban, szó szerint idézve Erika „kárát” vagyis a nemiségét és a nőiességét ért csorbát hivatottak firtatni. Természetes tehát, hogy ezen kérdések pillanatok alatt felháborították az ország minden jóérzésű lakóját. Ezt követően aztán bátorkodtam a sorozat következő részében egy-egy kérdést nyíltan feltenni úgy a bírósághoz, mint az igazságügyi miniszter asszonyhoz. Ezeket ITT olvashatják.
Majd az Erika ügyvédje által közzétett, felháborító, az áldozat károsodását megkérdőjelező kérdésekről az ötödik részben aztán Dr. Wirth Judit, jogászt, a NANE munkatársát is megkérdeztük. Ez pedig ITT olvasható.
A hatodik rész pedig azért került megírásra, mert a Bene Krisztián megbízásából benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiről ugyebár a sorozatunk második része szólt, az elmúlt több, mint fél évben az Ab-n többször megpróbálták megtárgyalni, határozatot azonban csak néhány nappal ezelőtt, 2020. február 18-án sikerült hozni. (Erről egyébként nem csak mi, újságírók, de még maga az áldozat, Renner Erika is az Ab honlapjáról értesült. Az ügy teljes ülés keretén került, 12 bíró között megvitatásra, zárt körben. Mert, hogy ezek az ülések mindig zártak, éppen ezért nem értesítik sem az elkövetőt, sem az áldozatot arról, hogy megtartásra kerül, és ugyanígy az ott született határozatokról sem látják el őket információkkal. Az Ab oldalán viszont bárki, szabadon tájékozódhat, aki az adott ügy iránt érdeklődik.) Bővebben erről ITT. Ez a tárgyalás azonban ismét nem várt fordulatokat hozott. Az Alkotmánybíróság ugyanis visszaküldte felülvizsgálatra a Kúriának a másfél évvel ezelőtt meghozott jogerős, harmadfokú ítéletet, (ami különben egyelő Bene Krisztián 11 évnyi börtönbüntetésének letöltésével, ez pedig jelenleg zajlik is) mivel véleményük szerint valóban sérült a doktor jogorvoslathoz fűződő joga. A felülvizsgálat módjáról tehát a Kúriának kell döntenie. A sajtóban napvilágot látott információk szerint a 12 szavazó alkotmánybíró közül csak 6 értett egyet a döntéssel, a másik 6 különvéleményt fűzött a határozathoz. A szavazategyenlőségek esetén pedig az elnök szavazata dönt. Sulyok Tamás elnök pedig támogatta a határozatot. Kiderült, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária bírák voltak azok, akik nem értettek egyet a határozattal, illetve annak bizonyos részeivel, sőt, némelyikük egészen súlyosan is fogalmazott ezzel kapcsolatban. Renner Erika ügyvédje, Gál András az ATV Híradónak úgy fogalmazott, ha ezt most a Kúria felülbírálja, ezzel akár akkor végre szándékos emberölési kísérletté is minősítheti Bene Krisztián tettét.
Viszont nem mehetünk el amellett sem, hogy néhány napja arra is fény derült, hogy az áldozat és a jogi képviselője 2015-ben feljelentették Bene Krisztián két titkárnőjét, akik állításuk szerint hamisan tanúztak, amire az iratismertetés elolvasásakor jöttek rá. És bár a támadás óta hét év telt el, az ügyben még csak két évvel ezelőtt született jogerős ítélet. A Fővárosi Főügyészség pedig csak idén januárban emelt vádat hamis tanúzás miatt a titkárnő ellen. Az ügyészség az egyiküket végül csak megrovásban részesítette, a másik titkárnőt viszont büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás felbujtóként elkövetett bűntette és gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás vétsége miatt bíróság elé állítja.
Vagyis a remény, hogy Erika ügye a közeljövőben végre lezárul időről-időre ugyan sokunkban megerősödik, a tények azonban, hogy mindez sajnos nem fog megvalósulni, sokkal erősebbek és elszomorítóbbak. Arról nem is beszélve, hogy Erikához hasonlóan egyre több nő és családanya fordul a nyilvánossághoz azért, mert ő vagy gyermeke rendszeres, éveken át tartó lelki és/vagy fizikai bántalmazás áldozatává vált. Többek között ezért jött létre évekkel ezelőtt a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook oldal, ahol folyamatosan értesülhetünk és szembesülhetünk ilyen és ehhez hasonló hírekkel, melyek apropójaként az oldal moderátora, Mérő Vera több közszereplővel karöltve március nyolcadikán egy olyan nőnapot szervez. Az eseményre a fővárosban kerül sor, ahol a bántalmazottakért állnak ki és egyben felhívják a társadalom és a kormány, azon belül is az igazságügyi miniszter asszony, Varga Judit figyelmét arra, hogy az általuk meghirdetett akció, ami 2020-ban az áldozatsegítés évére koncentrál, ne csak elméleti, hanem végre gyakorlati programként is üzemeljen az országban.
Renner Erika hét éve húzódó ügye mára egy kicsit mindenki ügyévé vált. Éppen ezért vettem hát a bátorságot és néhány nappal ezelőtt felkeresem az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát. Arra kértem őket, hogy engedjék meg nekem, hogy az elmúlt hetekben nyilvánosságra kerülő, brutális, gyermekekre és nőkre irányuló családon belüli erőszakról, bántalmazásról, az általuk képviselt, 2020-as áldozatokat segítő évről és a Mérő Veráék által szervezett március nyolcadikai eseményről kérdezhessem a vezetőt, Varga Juditot. A miniszter asszony hajlandó volt fogadni a kérdéseimet, amelyeket írásban már meg is küldtem neki. Arra, hogy a válaszait ezen sorozat keretén belül megosztom, az előző részben tettem ígéretet.
És hát milyen szép lenne, ha a hetedik rész, azaz a mai, az utolsó rész lehetne, és arról szólhatna, hogy a hét éve húzódó ügy végre lezárult.Ezzel ellenben két új információt osztok meg. Az egyik, hogy a február 25-re meghirdetett tárgyalás, ahol a hamis vád bűntettével megvádolt rab, aki azt a bizonyos levelet írta a börtönből – amit a Kúriára Bene ügyvédje be is csatolt -, hogy 2012 nyarán pont ezzel az Erika elleni támadással akarta őt megbízni Erika jelenlegi párja Attila – előkészítő ülése lett volna, elmaradt, ugyanis a vádlott 30 perccel az ülés előtt beteget jelentett. A másik hír viszont ennél egy fokkal talán pozitívabb, mégpedig, hogy Erikát értesült arról, hogy a polgári perben bírócsere történt, egy új bíró viszi tovább az ügyet, aki nőnemű. Erika elmondása szerint ennek azért örül nagyon, mert hisz abban, hogy egy nőnek nem feltétlenül kell részletesen, magát újra és újra megalázva ecsetelnie azt, hogy a csonkítás során elszenvedett sérülései az élete hátralevő részében milyen károkat is okoztak
De van ám egy harmadik apropója is ennek a résznek, mégpedig a március 8-án tartandó, nőnapi jótékonysági koncert, aminek a főváros ad otthont, és amihez immár több, kisebb település is csatlakozott. Az eseményen csaknem huszonöt tehetség lép fel. A műsort Péterfy Bori moderálja, és a rendezvény megálmodói, koordinátorai, Péterfy-Novák Éva és Mérő Vera is beszédet mondanak. A szervezők reményei szerint a főpolgármester és az igazságügyi miniszter asszony is tiszteletét teszi majd. Emellett pedig egy flash mob is előadásra kerül.
Mérő Vere, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítója és szerkesztője, egy rövid interjúban mesélte el, hogy mikor és hogyan vált Renner Erika és az ő története-ügye közismert szereplőjévé. Mindez alább olvasható:
Mikor és hogyan váltál Renner Erika és az ő története-ügye egyik közismert szereplőjévé?
2016 tavaszán kezdtünk el levelezni és augusztusban találkoztunk először Erikával és a férjével, Attilával, egy évvel később, minek után a nyilvánossághoz fordultak. Ez a bizonyos első találkozás és beszélgetés csaknem hat órán át tartott, és úgy ért véget, hogy az addig történtek talán 5%-a vált ismeretessé a számomra. Ekkor biztos lett, hogy Renner Erikáról én mindenképp könyvet fogok írni. Mit sem sejtve egyébként még akkor arról, hogy az ügy lezárására egy-két éven belül nem kerül sor… A munkát, azaz a könyv alaptörténeteinek összefésülését egyébként csak a jogerős ítélet kimondása után, azaz 2018-ban kezdtük meg. Ekkor hittük el először és utoljára azt, hogy egyéb fordulatokra már nem feltétlenül kell és lehet számítani. Ez volt az a pillanat, amikor én határozottan megfogadtam, hogy minden erőmmel és lehetőségemmel azon dolgozom, hogy ez az ügy méltó módon kerüljön lezárásra. Hogy Erika, – aki egy ízig-vérig, őszinte és tiszta ember – mindebből győztesként jöjjön ki. Ugyanis ő nem csupán egy bűncselekmény áldozatává, hanem az évek során kijelenthetjük, hogy a jogi rendszer abuzáltjává is vált. És egyúttal jelképpé, példaképpé is. Mert elindított egy nagyon fontos változást, megszámolhatatlanul sok áldozatnak adott erőt, és országos szinten hívta fel a figyelmet a kapcsolati erőszak problémájára. Ma már nem túlzás azt mondani, hogy ezrek állnak mögötte. Nők és férfiak. Mert a segítségével az is kiderült, hogy ez nem férfiak, vagy nők ügye. Mindannyiunké, akik ebben az országban élünk.
Holott köztudott és egyértelmű, hogy az áldozatok hibáztatása soha, semmilyen körülmények között nem megengedett és nem elfogadott. Márpedig az elmúlt hét évben az áldozathibáztatás az ő esetében igen gyakran előfordult.
Renner Erika és a hozzá hasonló módon áldozatul esettekért folytatott harc immár egy fajta küldetés a számodra?
Fogalmazhatunk így is. Az egyik legismertebb közösségi oldalon 2014-ben létrehozott, Nem tehetsz róla, tehetsz ellene csoport szerkesztésének köszönhetően sok eset tárult a szemem elé, szerte az országból. Nem titok, hogy ezen esetek többségében a nők azok, akik a családon belül és/vagy párkapcsolati erőszak áldozatai lesznek. És ezeknek az eseteknek köszönhetően ástam bele magam egyre jobban és jobban abba, hogy jogilag milyen módon lehetne őket biztonságosan kimenteni mindebből. Ma már pontosan tudom, hogy kinek, kivel és hogyan kellene kommunikálnia ahhoz, hogy a rendszer kellő érzékenységgel működjön, és az áldozatok a már meglévő sérüléseik mellett ne szenvedjenek még több kárt. A baj az, hogy minderről épp a megfelelő emberek nem beszélgetnek egymással. Persze erre azért vannak ma már törekvések, vannak akik azon dolgoznak, hogy visszaszoruljon a családon belüli erőszak. Vagyis szándékhiányról reméljük, nincs szó. Mostanában úgy tűnik nem csak mi, civil szervezeteket működtetők és hétköznapi állampolgárok, hanem maga a kormány, azon belül az Igazságügyi Minisztérium, és annak a vezetője, Varga Judit is azt akarja, hogy ez így legyen. Az alapgondolat az merem remélni, hogy mindenkinél az, hogy úgy a megelőzés, mint az áldozatvédelem hatékony legyen és az, hogy egyetlen nő se érezze azt Magyarországon, hogy nincs hova fordulnia. Hangsúlyoznám, a magyar kormány által már megvalósított intézkedések – például a kapcsolati erőszak önálló tényállássá minősítése – szuperek, viszont ettől messzebbre kell menni és határozottabban kell fellépni annak érdekében, hogy azok hosszútávon és egy kicsit tágabban is működőképesek legyenek. Ezért szorgalmazom a párbeszédet a civilek és a döntéshozók között, és ezért szeretném szívből, hogy a miniszter asszony eleget tegyen a felkérésnek, és szóljon pár szót az egybegyűltekhez március 8-án. Ha személyesen nem is tud eljönni, egy üzenetnek is nagyon örülnénk. Hogy mindenki érezze: a cél közös!
Mit tapasztalsz, Erika őszintesége és nyíltsága az elmúlt években hozzátett ahhoz, hogy a családon belüli erőszakról napjainkban sokan egyre tisztábban és hangosabban mernek beszélni az országban?
Merem remélni, hogy az a munka, amit Erika belefektetett az őszinteségével, nyíltságával és tisztaságával abba, hogy az áldozatok előmerjenek lépni, igen, hozzátett mindehhez. És azt is remélem, hogy az a munka, amit a legkülönbözőbb civil szervezetek és jómagam is végzek, lassan, de biztosan hatást gyakorol és ér el. Ami viszont engem motivál az nem más, mint a szeretet. Én abban hiszek, hogy az emberek túlnyomó többsége szeret jó lenni. Hiszek abban, hogy az embereknek csak arra van szüksége, hogy útvonalterveket kapjon, amik segítségével megtalálhatja azt a módot, amivel aztán segíteni tud azokon, akik arra rászorulnak.
És végezetül, mit gondolsz, mikor zárul le ez a történet?
Hiszek abban, hogy néhány hónapon belül mindennek vége lesz. És abban is reménykedem, hogy kimondásra kerül, hogy a lúggal való támadás igen is egy emberölési kísérlet volt Bene Krisztián részéről.
És, hogy miért dönt egy vidéki, fiatal újságíró úgy, hogy beáll a sorba, és a tények után közli a véleményét?
Mert őszintén és hitelesen akarja képviselni a hivatását minden ügyben és témában, amiben csak lehet.
#nehurcoljukmegmégjobbanazáldozatokat
Fotó: Archív – atv.hu / Adamkó Péter
Szerző: Pósa Tamara
