A lúggal megcsonkított Renner Erika története/hatodik rész/

Renner Erika nevét 2013-ban ismerte meg az ország. Története a rendszerváltást követően kétségkívül az első olyan, nők ellen irányuló erőszak szimbóluma lett, amely Magyarországon sokakat megrendített, és amellyel legalább ugyanennyien éreztek együtt. Erika ugyanis a nyilvánossághoz fordult azután, hogy a nemi szervét és alsótestét lúggal brutálisan megcsonkító Bene Krisztán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori főigazgatója ellen indult nyomozást az Ügyészség másfél év után megszüntette.

Erika történetét bővebben először egy három részes sorozatban taglaltuk. Ez a 2013-as és 2019-es közötti időszakot ölelte fel és az első, összefoglaló része ITT olvasható.

A második részben ismertettük, hogy Bene Krisztián megbízásából az ügyvédje dr. Kadlót Erzsébet, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes volt a Kúria hivatkozása és ítélete, ezért kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalják újra harmadfokon. A beadványozó indoklása szerint ugyanis Bene Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) 2019. november 5-én döntenie kellett volna Bene Krisztián alkotmányjogi panaszáról, erre viszont azon a napon nem került sor. Ezzel kapcsolatosan aztán lapunk a hódmezővásárhelyi, Szemző Margit ügyvédnőt hívta segítségül. A vele készült interjú IDE kattintva olvasható.

Majd a harmadik részt a 2019. november 19-én napvilágot látott a hírre alapoztuk, miszerint a benyújtott panaszról azon a napon állítólag tárgyalt az Alkotmánybíróság. A panasz alapja az volt, hogy a Kúria jogerős ítélete alkotmányellenes, mivel megfosztották Bene Krisztiánt az érdemi felülvizsgálat jogától amiatt, hogy a Kúria a jogerős ítéletét a 2019 júliusában életbe lépett új Btk. szerint hozta meg, míg a per még a korábbi Btk. szerint zajlott. Ekkor úgy döntöttünk, megkérdezzük magát, Renner Erikát, az immár akkor hat éve húzódó eseményekről. A vele készült interjút ITT tudják elolvasni.

2020. január 16-án aztán újabb fordulatra került sor, amiről az nlc.hu-ról szereztünk tudomást. Erika 2017 decembere óta polgári per keretében próbál kártérítést megítéltetni a bírósággal az elkövetőtől. Azt hiszem kijelenthetem, hogy sokunk szerint jogosan teszi mindezt. Erika ugyanis határozottan úgy gondolja, hogy nem az áldozatoknak kell viselniük a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket, hanem a jogerősen elítélt elkövetőnek – legyen szó akár büntetőjogi, akár erkölcsi vagy anyagi következményekről. Ezek az információk egyébként a Fővárosi Törvényszék honlapján mindenki számára elérhetőek és elolvashatóak. Tehát mind az az nlc.hu-ról kiderült, a bíróság 2020. január 15-én újratárgyalta az ügyet, ám ezen a tárgyaláson sem az alperes, vagyis Bene Krisztián, sem a jogi képviselője nem jelent meg. Renner Erika, jogi képviselője, dr. Bartos Bálint ügyvéd, dr. Pákozdi Zoltán Rudolf bíró, Erika élettársa, Balogh Attila és a nlc.hu újságírója, – aki a korábbi ülésekről azt a tájékoztatást kapta, hogy zárt körűek, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megkeresésére a januári tárgyalási nappal kapcsolatban azt válaszolta: a tárgyalás nyilvános – vettek részt rajta. A bíró egyébként már korábban további, különböző szakértői véleményeket kért be Erika állapotáról. Tette ezt annak ellenére, hogy a büntetőjogi perben az áldozatot már többször vizsgálták szakértők, amelyből születtek igazságügyi szakértői vélemények is, amelyeket a polgári perbe okiratként akkor át is emeltek. Az új szakértői vélemények azonban, szó szerint idézve Erika „kárát” vagyis a nemiségét és a nőiességét ért csorbát hivatottak firtatni. Természetes tehát, hogy ezen kérdések pillanatok alatt felháborították az ország minden jóérzésű lakóját. Ezt követően aztán bátorkodtam a sorozat következő részében egy-egy kérdést nyíltan feltenni úgy a bírósághoz, mint az igazságügyi miniszter asszonyhoz. Ezeket ITT olvashatják.

Majd az Erika ügyvédje által közzétett, felháborító, az áldozat károsodását megkérdőjelező kérdésekről az ötödik részben aztán Dr. Wirth Judit, jogászt, a NANE munkatársát is megkérdeztük. Ez pedig ITT olvasható.

A mai azaz a hatodik rész pedig azért került megírásra, mert a Bene Krisztián megbízásából benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiről ugyebár a sorozatunk második része szólt, az elmúlt több, mint fél évben az Ab-n többször megpróbálták megtárgyalni, határozatot azonban csak néhány nappal ezelőtt, 2020. február 18-án sikerült hozni. (Erről egyébként nem csak mi, újságírók, de még maga az áldozat, Renner Erika is az Ab honlapjáról értesült. Az ügy teljes ülés keretén került, 12 bíró között megvitatásra, zárt körben. Mert, hogy ezek az ülések mindig zártak, éppen ezért nem értesítik sem az elkövetőt, sem az áldozatot arról, hogy megtartásra kerül, és ugyanígy az ott született határozatokról sem látják el őket információkkal. Az Ab oldalán viszont bárki, szabadon tájékozódhat, aki az adott ügy iránt érdeklődik.)

Ez a tárgyalás azonban ismét nem várt fordulatokat hozott. Az Alkotmánybíróság ugyanis visszaküldte felülvizsgálatra a Kúriának a másfél évvel ezelőtt meghozott jogerős, harmadfokú ítéletet, (ami különben egyelő Bene Krisztián 11 évnyi börtönbüntetésének letöltésével, ez pedig jelenleg zajlik is) mivel véleményük szerint valóban sérült a doktor jogorvoslathoz fűződő joga. A felülvizsgálat módjáról tehát a Kúriának kell döntenie. A sajtóban napvilágot látott információk szerint a 12 szavazó alkotmánybíró közül csak 6 értett egyet a döntéssel, a másik 6 különvéleményt fűzött a határozathoz. A szavazategyenlőségek esetén pedig az elnök szavazata dönt. Sulyok Tamás elnök pedig támogatta a határozatot. Kiderült, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária bírák voltak azok, akik nem értettek egyet a határozattal, illetve annak bizonyos részeivel, sőt, némelyikük egészen súlyosan is fogalmazott ezzel kapcsolatban.

Renner Erika ügyvédje, Gál András az ATV Híradónak úgy fogalmazott, ha ezt most a Kúria felülbírálja, ezzel akár akkor végre szándékos emberölési kísérletté is minősítheti Bene Krisztián tettét.

Viszont nem mehetünk el amellett sem, hogy néhány napja arra is fény derült, hogy az áldozat és a jogi képviselője 2015-ben feljelentették Bene Krisztián két titkárnőjét, akik állításuk szerint hamisan tanúztak, amire az iratismertetés elolvasásakor jöttek rá. És bár a támadás óta hét év telt el, az ügyben még csak két évvel ezelőtt született jogerős ítélet. A Fővárosi Főügyészség pedig csak idén januárban emelt vádat hamis tanúzás miatt a titkárnő ellen. Az ügyészség az egyiküket végül csak megrovásban részesítette, a másik titkárnőt viszont büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás felbujtóként elkövetett bűntette és gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás vétsége miatt bíróság elé állítja.

Vagyis a remény, hogy Erika ügye a közeljövőben végre lezárul időről-időre ugyan sokunkban megerősödik, a tények azonban, hogy mindez sajnos nem fog megvalósulni, sokkal erősebbek és elszomorítóbbak. Arról nem is beszélve, hogy Erikához hasonlóan egyre több nő és családanya fordul a nyilvánossághoz azért, mert ő vagy gyermeke rendszeres, éveken át tartó lelki és/vagy fizikai bántalmazás áldozatává vált.

Többek között ezért jött létre évekkel ezelőtt a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook oldal, ahol folyamatosan értesülhetünk és szembesülhetünk ilyen és ehhez hasonló hírekkel, melyek apropójaként az oldal moderátora, Mérő Vera több közszereplővel karöltve március nyolcadikán egy olyan nőnapot szervez. Az eseményre a fővárosban kerül sor, ahol az áldozatul esettekért állnak ki és egyben felhívják fel a kormány, azon belül is az igazságügyi miniszter asszony, Varga Judit figyelmét arra, hogy az általuk meghirdetett akció, ami 2020-ban az áldozatsegítés évére koncentrál, ne csak elméleti, hanem végre gyakorlati programként is üzemeljen az országban.

Renner Erika hét éve húzódó ügye mára egy kicsit mindenki ügyévé vált. Éppen ezért vettem hát a bátorságot és néhány nappal ezelőtt felkeresem az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát. Arra kértem őket, hogy engedjék meg nekem, hogy az elmúlt hetekben nyilvánosságra kerülő, brutális, gyermekekre és nőkre irányuló családon belüli erőszakról, bántalmazásról, az általuk képviselt, 2020-as áldozatokat segítő évről és a Mérő Veráék által szervezett március nyolcadikai eseményről kérdezhessem a vezetőt, Varga Juditot. A miniszter asszony hajlandó volt fogadni a kérdéseimet, amelyeket írásban már meg is küldtem neki. Ezúton ígérem, hogy a Lúggal megcsonkított Renner Erika történetének következő része mindenképp magába foglalja majd a miniszter asszony válaszait is!

És, hogy miért dönt egy vidéki, fiatal újságíró úgy, hogy beáll a sorba, és a tények után közli a véleményét?

Azért, mert azt akarja, hogy Renner Erika, akit a világ legbátrabb nőjeként tart számon végre biztonságba és nyugalomba tudja az életét.

#nehurcoljukmegmégjobbanazáldozatokat

Fotó: Archív -444.hu

Szerző: Pósa Tamara