Felszínre akarják hozni a Titanic S. O. S. jelzést küldő távírót
A vállalat ügyvédei csütörtökön indokolták meg a bíróság előtt, miért szükséges a gyorsan romló állapotú roncson a készülék felkutatása, mielőtt helyrehozhatatlanul károsodna.
A vállalat szakértője, David Gallo, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet nyugalmazott kutatója kifejtette: a szikratávíró rendkívül értékes műtárgy, megmentése nem kegyeletsértő a hullámsírba szállt holtakkal szemben, ellenben segít megőrizni és fenntartani a hajó örökségét.
Rebecca Beach Smith, a Titanic megmentési kérdéseivel foglalkozó tengerjogi bíró további részleteket rendelt be a következő tárgyalásra, hogy elegendő információ álljon rendelkezésére a döntéshez.
A Titanic 1912. április 14-én éjjel 11.40-kor ütközött egy jéghegynek Angliából New Yorkba tartva. A hatalmas luxusgőzös a még viszonylag újdonságnak számító Marconi-féle drótnélküli távíróval küldött kétségbeesett üzeneteket a katasztrófáról.
Az üzeneteket a közelben lévő hajókon és a szárazföldön is fogták.
„Azonnali segítségre van szükségünk… Nekimentünk egy jéghegynek, és süllyedünk… A nőket csónakokba ültettük” – írták a távírón.
A hajó alig három óra alatt elsüllyedt, a fedélzetén tartózkodó több mint kétezer-kétszáz főnyi utas és a legénység közül alig több mint hétszázan élték túl a tragédiát.
A Titanic roncsának elhelyezkedését az Atlanti-óceán mélyén, Új-Fundlandtól 645 kilométerre a Robert Ballard óceánkutató által vezetett nemzetközi csoportnak sikerült meghatároznia 1985-ben. Az RMS Titanic Inc. bírósági felhatalmazással az évek során több ezernyi leletet hozott felszínre a roncsok közül.
A szikratávíró a cég szerint a hajó tatján egy kajütben van, amelynek teteje elkezdett átlyukadni. A vállalat szakértője, Paul Henry Nargeolet elmondta: elképzelhető, hogy mire idén odajutnak, a tető már leomlik, és mindent maga alá temet.
A leletmentést az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal arra hivatkozva ellenzi, hogy a korábbi bírósági döntések már megtiltották a vállalatnak, hogy lyukakat fúrjanak a hajóba vagy műtárgyakat hozzanak fel a felszínre. Azok a leletek, amelyeket a cég korábban kimentett, a hajó környékén voltak szétszóródva.
A hivatalt képviselő ügyész, Kent P. Porter szerint precedenst teremthet, ha engedélyezik a roncs belsejéből a távíró kimentését. Porter emlékeztetett, hogy a roncsot nemzetközi egyezmények védik, és régészeti szabályok vonatkoznak rá.
Karen Kamuda, a massachusettsi székhelyű Titanic Historical Society elnöke állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy „a társaság 1985 óta ellenzi a roncs háborgatását, mivel az sok ember hullámsírja”. Mint hozzáfűzte: „ahogy mindig, most is a pénzről szól az egész.”
Forrás: hirado.hu
