Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 17. rész

Sorozatunkban összegyűjtjük és a történelmi emlékezet számára csokorba kötjük a 2018. február 25-én megválasztott vásárhelyi polgármester leghangosabb botrányait, legemlékezetesebb csúsztatásait és leglátványosabb országos politikai bejelentkezéseit. Huszonnégy hónapnyi „márkizaying” két tucat epizódban – terítéken 2019 júniusa!
◊ Gyereket ütni nyitott kézfejjel, csak szépen – ahogy a csillag megy az égen…
◊ Gyurcsányi opportunizmus felsőfokon
◊ Nagyívű országvízió helyett gigauncsi DK-s ajándéktárgy
A Márki-Zay Péter kétéves tevékenységére visszatekintő sorozatunkat a 2019. júniusi események, történések felidézésével folytatjuk. Öveket becsatolni!
„A botrány, csak az kiált az égre” – best of balhékrónika
Bár hazatért balsikerű amerikai kiruccanásáról, Márki-Zay mégsem tudott elszakadni a tengerentúltól. Újabb kínos botrány miatt kellett napokig, sőt, hetekig magyarázkodnia a polgármesternek, aki ezúttal a gyermeknevelésről, egészen pontosan a gyermekek testi fenyítéséről vallott sajátos – kanadás – elvei miatt került kereszttűzbe. A támadás ezúttal is nem kizárólag és nem is elsősorban jobbról érkezett: a balliberális média és politikusok, valamint a gyermekvédelmi szakemberek, pszichológusok, jogászok, jogvédők kritizálták napokon át rendkívül élesen. Arra hívták fel a figyelmet, milyen súlyos veszélyekkel jár a polgármester álláspontja egy olyan társadalomban, melyben a jog, az erkölcs és a jóérzés nevében is küzdeni kell a gyermekek jogaiért, a kicsik testi, lelki fenyítése, bántalmazása ellen.
Nos, Márki-Zay úgy robbant be a magyar gyermekvédelembe, mint az Észak-Amerikából érkezett harci elefánt az alföldi porcelánboltba. Feledhetetlen, hogy egy rádióinterjúban azt fejtegette: a gyerekneveléssel, gyerekveréssel kapcsolatos kanadai szabályozást jobbnak tartja a túl szigorú és betarthatatlan magyar jogszabályoknál. „Kanadában egy ideig próbálkoztak azzal, hogy ezt a teljes, a fenyítésnek a teljes elutasítását iktatták törvénybe, és ezt megváltoztatták utána, és természetesen nagyon szigorúan szabályozva: a gyermeket semmilyen külsérelmi nyom nem érheti, nem lehet a fején ütni, nem maradhat nyoma, csak nyitott kézfejjel, satöbbi, hogy nagyon pontosan, korrekten le van szabályozva, hogyan lehet fenyíteni a gyereket. És én azt gondolom, ez a helyes út, és ezt be is tartatják” – mondta. A gyermekek testi fenyítésről szólva hozzátette, nem ököllel, agyba-főbe jellegű bántalmazásra gondolt, „de arról szó van igen, hogy egy adott esetben az ember például az utcán egy kézszorítással is jelzi a gyereknek, ha valami nem oké, ha valami nem elfogadható. És nem érdekli, ha sír, sőt.”
A sokak által bírált politikus később úgy igyekezett kikecmeregni a saját magának ásott csapdából, hogy kifejtette, a testi fenyítés számára nem azonos a gyermek verésével, bántalmazásával, amit ő is elítél, épp úgy, mint a válást és az abortuszt – amivel aligha győzött meg sokakat. Az elfajult vitában a kormánykritikus 24.hu „Elég nagy baj, hogy Márki-Zay veri a gyerekeit, de még nagyobb, hogy büszkélkedik vele” címmel közölt cikket, de a liberális Azonnali.hu „célzott” üzenete vitte be a kegyelemdöfést: „A gyengéd fizikai kontaktus (például egy ölelés) gyorsabban meg tud nyugtatni egy hisztiző gyereket, mint egy ütés. Ha hét gyereked van, az sem mentség arra, ha a felmerülő konfliktushelyzeteket nem tudod így kezelni. Akkor nem kell hét gyereket vállalni.”
„Az igazat, csakis az igazat!”
Márki-Zay úgy váltogatta a Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos álláspontját, mint friss szerelmes férfiember az alsóneműit. Az ember csak kapkodta a fejét, hogy az aktuális politikai széljárástól függően mikor mit gondol, egyáltalán mikor (és miért) mond igazat vagy mikor (és miért) nem mond igazat a magyar közélet egyik legmegosztóbb személyiségéről, a bukott miniszterelnök DK-elnökről. Néha talán még magával sem értett egyet ebben a kérdésben, akár egy tartózkodásában is ingadozó LMP-prototípus. De mi is történt júniusban?
Sorozatunk legutóbbi részében bemutattuk, hogy Vásárhely „igazmondó” polgármestere az EP-választás másnapján kinyilatkoztatott: „Gyurcsányné leváltotta Gyurcsányt”. Miután ilyen jól kigyurcsányozta magát, és jeles elődjét, Botka Lászlót kopírozva virtuálisan Gyurcsány-mentesítette a magyar politika ellenzéki térfelét, néhány nap múlva széles nyelvcsapásokkal megérkezett: Gyurcsány mellé! A legerősebbé izmosodott balliberális párt elnökét sebtében „bölcs vezetőnek” kezdte címkézni nyilatkozataiban. Hogy egy hirtelen megvilágosodásnak vagy opportunista hazudozásnak voltunk-e tanúi, azon nem kellett mélye elgondolkodni az MMM-elnök korábbi ki- és beszólásait ismerve.
Igen, igen, igent, az a Gyurcsány vált egy csapásra Márki-Zay „bölcs vezérévé”, akiről korábban így beszélt: „Gyurcsány tömegeket mozgósít a Fidesz mellett”; „a legnagyobb ajándék, amit Orbán Viktor kapott, az Gyurcsány Ferenc”; „Gyurcsány soha többé nem lesz miniszterelnök”; „rengeteg választót taszít”; „egymillió embert visz a Fideszhez szavazni”; „amíg Gyurcsány meghatározó figura az ellenzéki oldalon, addig a Fidesz hatalma be van betonozva”; „2010 előtti politikája, tettei pártját soha nem engedik 6-8 százalékos pártnál nagyobbá fejlődni”; és meg kell nyugtatni a magyarokat, nem a szivárványos összeborulás célja, hogy „Gyurcsány Ferenc vagy az a kormány visszatérjen”. Na persze, tudjuk, a hatalomért semmi sem drága, nemhogy egy kis össze-vissza beszélés…
„Péter, menj, és váltsd le az Orbán-rendszert!”
De ha már Gyurcsány, a könyvhétre megjelent a DK aktuális főpolgármester-jelöltje, az új Dobrev-klón, Kálmán Olga és Márki-Zay közös könyve: Márki-Zayról. A Szeretemország című műalkotás korántsem lett bestseller, „sikerét” tökéletes jelzi, hogy jelenleg a DK wepshopjában árulják „Special Feri Edition” ruhaneműk, DK-s sörnyitók, egérpadok, lufik, Dobrev Klára-gyufák és Gyurcsány-szakácskönyvek díszes társaságában. Az alkotók miniszterelnök-jelölti székfoglalónak szánhatták a Márki-Zay-imázsépítő kötetet, melynek az interjúalany-főhős felajánlkozik és bejelentkezik Orbán Viktor (2022-es) kihívójának, az ellenzék első számú vezérének.
A júniusban éppen „Rákos mezején” rendszerváltást hirdető MMM-elnök mérhetetlen önbizalommal kijelenti, sokak szerint hiba lenne, ha nemmel felelne a miniszterelnöki ambícióit firtató felvetésekre, mert „fennállna annak veszélye, hogy rengeteg ember csalódna bennem. Azt gondolnák, hogy végre van valaki, aki meg tudná csinálni, aki képes lenne legyőzni Orbán Viktort, képes lenne ennek az országnak a sorsán változtatni, de ő meg nem vállalja”. Természetesen nem is kell nagyon kérlelni, mert „tudom, hogy ha szükséges, ha én is úgy fogom látni, hogy itt az idő, és az ország sorsa múlik azon, hogy mit vállalok el, akkor cselekedni fogok, és elvállalok bármit. […] Ha […] az ország jövője múlik azon, hogy elvállaljak egy feladatot, akkor nyilvánvaló, hogy arra nem mondhatok nemet” – olvassuk a könyvben.
Abban az alkotásban, mely Márki-Zay politikai arcélét és „nagyívű országvízióját” lett volna hivatott megrajzolni, de végül – minden mérvadó, köztük több balliberális elemzés egyetértett benne – egy végeláthatatlanul hosszú gigainterjúban csak azt bizonyította be, hogy sok beszédnek híg a leve; avagy nemcsak a forma, de a tartalom is hiányzik az önjelölt messiás mögül…
Korábban írtuk:
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 1. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 2. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 3. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 4. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 5. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 6. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 7. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 8. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 9. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 10. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 11. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 12. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 13. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 14. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 15. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 16. rész