A gyalogsátánok nyomában – Időutazás a Tornyai-múzeum tárlatvezetésén

Kiss Lajos munkáiban sokrétűen feldolgozta a vásárhelyi nép, a szegény emberek életét, amelyek közül a néprajzkutató felidézte a város nevében is szereplő vásárok világát. Ezen alkalmakon árusították termékeiket a mesterek, s az ő portékáik, az egykori használati eszközök ma már a népművészet kincseiként vannak jelen a múzeum gyűjteményében, ám nemcsak a bevásárlás végett, de a szórakozás miatt is érdemes volt felkeresni a vásárt.
A komédiások szenzációkkal vonzották nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is, látványosság volt a szakállas nő, a csodatörpe, a fakír és az erőművészek, de színjátékokkal is igyekeztek mosolyt varázsolni, vagy könnyeket csalni a nézőközönség arcára, szemébe.
A gyerekek kedvence volt a „bolondmalom”, azaz a lovas körhinta, amelyre azok is felülhettek, akiknek nem volt pénzük. Az emberi erővel hajtott ringlispílt gyerekek is működtették, s aki tíz meneten át hajtotta, egy körre ingyen is felülhetett a díszes játékszerre. A jövőt planétás asszonyoktól tudhatták meg a látogatók, de azok, akik a világ valós eseményeire voltak kíváncsiak, a sztereoszkópba tekintve virtuális utazást tehettek távoli országokba a felvételeken keresztül.
(Forrás: Arany-Tóth Attila)