Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 10. rész

Sorozatunkban összegyűjtjük és a történelmi emlékezet számára csokorba kötjük a 2018. február 25-én megválasztott vásárhelyi polgármester leghangosabb botrányait, legemlékezetesebb csúsztatásait és leglátványosabb országos politikai bejelentkezéseit. Huszonnégy hónapnyi „márkizaying” két tucat epizódban – terítéken 2018 novembere!

◊ Biszku-díjak és akasztófahangulat
◊ Kampánykörút szolgálati kocsival, a város pénzén
◊ Új ellenzéki alakulat (párt?) születik

A Márki-Zay Péter kétéves tevékenységére visszatekintő sorozatunkat a 2018. novemberi események, történések felidézésével folytatjuk. Öveket becsatolni!

„A botrány, csak az kiált az égre” – best of balhékrónika

A Molotov-koktélos forradalmi október után sem lassított a polgármester, már ami a Fidesz-ellenes indulatok gyújtogatását illeti. November 12-én újból utcára vonult követőivel Vásárhelyen, ahol több mint félórás beszédben hergelte híveit a kormány és a kormánypártok ellen. Magyarország államformáját kleptokráciának vagy kleptokrata diktatúrának minősítette. Azt állította, a Fidesz-kormányzás időszaka rosszabb, mint a késő Kádár-korszak, az állampárti MSZMP-diktatúra utolsó esztendőiben ugyanis „olyan légkör volt, hogy kommunista diktatúrának aligha nevezhetjük azt az időszakot, sokan kellemes emlékekkel emlékeznek vissza.” Mostanra ugyanakkor „a kommunista diktatúra legsötétebb idejét éljük meg”. A városvezető virtuálisan kiosztotta az általa alapított úgynevezett Biszku-díjakat is, melyekkel az 1956 utáni megtorlás egyik főszereplője, a véreskezű kommunista belügyminiszter, Biszku Béla és mai kormánypárti (köz)szereplők között vont párhuzamot.

A fokozódó gyűlölködés közepette a szónok által feltüzelt tömegből valakik – akárcsak az októberi stadiondemonstráción – ismét akasztani akartak, ezúttal Havasi Katalin és Lázár János felkötésére buzdító bekiabálások hangzottak el. A szeretet hatalmának dicsőségére.

„Az igazat, csakis az igazat!”

Márki-Zay több ízben lebukott, hogy hivatali, szolgálati autóval, tehát a város, az önkormányzat pénzén utazott különféle magánjellegű, személyes, illetve nagypolitikai programjaira. Így például egy makói magánvádas bírósági tárgyalásra, ahol rágalmazás miatti feljelentettként jelent meg (mikor a sajtó elkapta ez ügyben, visszafelé már inkább ügyvédje kocsijába ült…), majd egy nagykovácsi kampányrendezvényre. Fotók és videók bizonyították, hogy a Pest megyei településen tartott közéleti, politikai eseményre is a BIT-670 rendszámú, önkormányzati tulajdonban lévő szolgálati autóval érkezett. Ez utóbbi ügy azért volt különösen kínos számára, mert a program nyilvánvalóan új ellenzéki formációja, a Mindenki Magyarország Mozgalom szervezgetéséhez, terjeszkedéséhez kapcsolódott. A politikus nyilatkozataiban ugyan próbálta védeni a mundér becsületét, hogy önkormányzati teendőin kívül mindenhová saját járművel és saját költségén utazik, ám a fönti két eset, különösen a nagykovácsi kampányrendezvény joggal háborította fel a közvéleményt.

Ennek ellenére ahelyett, hogy elnézést kért volna a közösségtől, inkább kitartott az átlátszó csúsztatási kísérletek mellett. Az ATV-n keresztül például azt próbálta meg elhitetni (vajmi kevés sikerrel!), hogy az országos politikai kérdéseket tárgyaló, kormányekéző nagykovácsi estre bár tényleg szolgálati autóval ment (közpénzből, sofőrrel), de nem ellenzéki politikusként, hanem „mint Hódmezővásárhely polgármesterét hívtak meg”. Bár gyorsan hozzáfűzte: „természetesen én ellenzéki politikus is vagyok, vagy legalábbis független, nem kormánypárti, satöbbi”. Lásd még a sánta kutya esetét az igazmondással, mely ritka, mint a fehér holló…

„Péter, menj, és váltsd le az Orbán-rendszert!”

Több hónapnyi tervezés, szervezés után végre elkészült a nagy mű, ettől függetlenül az alkotó nem pihent meg. November 18-én Márki-Zay bejelentette saját ellenzéki politikai alakulata, az általa „ernyőszervezetnek” nevezett Mindenki Magyarországa Mozgalom megalakulását. Az új formáció székhelye a balliberális médiaügyvéd, Magyar György irodája lett. Az MMM-et a közvélemény jó része és több politikus (köztük Vona Gábor) is egyértelműen úgy értelmezte, hogy egy újabb ellenzéki párt (vagy pártkezdemény) bontott zászlót. Az elnök ekkor a párttá alakulás lehetőségét firtató kérdésekre úgy reagált: „soha nem mondd, hogy soha”.

A 168 Óra hetilapnak pedig így nyilatkozott az MMM-ről és országos politikai „küldetéséről”: „Elnöke leszek annak az egyesületnek, amely a Hadházy Ákos és általam elindított mozgalmat jeleníti meg. Sokan várják tőlem, hogy szerepeljek az országos politikában, mivel kevés olyan ember van, aki szót ért a jobbikosokkal, a szocialistákkal és a DK-sokkal is.” A Márki-Zay és unokatestvére, az LMP-ből kipottyant Hadházy Ákos neve által fémjelzett MMM alapítóinak listáján számos többször bukott, balliberális (sok ex-LMP-s, korábban az MSZP-DK-Párbeszéd-Együtt által felkarolt vagy épp a Párbeszéd-frakcióban ülő) politikus szerepelt.

Nem véletlen, hogy az n+egyedik kormánykritikus formációt pártszédelgők által összehozott „politikai hulladéklerakóként” jellemezte akkoriban Lánczi Tamás politológus. Szerinte „igazából már csak egy fontos kérdés maradt. Amikor Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos leülnek tárgyalni, akkor előre eldöntik majd, hogy ki fogja a zsebébe rejtett diktafonnal felvenni a tárgyalást? Vagy esetleg kiteszik az asztalra mindketten a hangrögzítőt?”

Nyitókép: az MMM alakuló ülése, fotó: Márki-Zay Péter Facebook-oldala

Korábban írtuk:

Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 1. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 2. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 3. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 4. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 5. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 6. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 7. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 8. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 9. rész